Mitől tájfajták a tájfajták? Körülbelül arra utal a nevükben a „táj” szócska, hogy egy bizonyos terület, kistáj éghajlati feltételeihez, valamint az ottani termesztők és fogyasztók igényeihez idomultak az évtizedek alatt. Mert amíg nemhogy internetes magbörze nem volt, de sokan még a falujuk határát is csak ritkán hagyták el, addig meglehetősen zárt közösségekben adta-vette a paradicsom-vetőmagot a lakosság. „Gyakorlatilag úgy mondhatjuk, hogy ezzel egyensúlyi populációt alakítottak ki” – fogalmazott Kollár Zsuzsa, a Növényi Diverzitás Központ szakértője egy évekkel ezelőtti konferencián.
Ugyanő úgy foglalta össze a tájfajtákkal kapcsolatos legfontosabb gondolatokat, hogy a fenntartásukhoz csak minimális ún. negatív szelekció elegendő, vagyis időről időre el kell eltávolítani azokat az egyedeket, amelyek nem illenek bele a képbe. A genetikai változatosságuk nagy, ebből kifolyólag igen stabilak, stabil terméseredményt tudnak produkálni. A hagyományos termesztési feltételeknek feleltek meg, hiszen erre lettek kialakítva, így gépesítésre kevésbé alkalmasak. Nem egyöntetű az érésük, sok kézi munkát igényelnek, és mivel a szállíthatóság nem volt szempont a szelektálásuknál, azt kevésbé bírják, puhák. Házi befőzésre ugyanakkor remekül alkalmasak, éppen emiatt. Beltartalmuk pedig sok tekintetben felülmúlja a korszerű fajtákéit.
Nem nagy területen termesztik ezeket a helyi fajtákat, nehézkes a szaporítóanyag-ellátás, kereskedelmi mennyiségben pláne. Gyakorlatilag inkább génbankól, vagy pedig termesztőkön keresztül lehet a vetőmagjukhoz hozzájutni.
Ebben segít most az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a Fogadjon örökbe egy tájfajta paradicsomot! címen meghirdetett programjával.
Gazdák generációitól örököltük, de elfelejtettük őket, pedig termesztésükkel és fogyasztásukkal nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrárörökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához is – írja közleményében az ÖMKi.
Akit érdekel a lehetőség, az először keresse meg a kedvencét a katalógusban (hat tájfajta közül lehet választani, van közöttük koktél, sárga, és paprika alakú is egyebek között), majd adja le a rendelését az ÖMKi-nél április 6-ig. A palántákat az ecseri Gyöngyszem Biogazdaság neveli meg, és tőlük lehet darabonként 250 forintért megvásárolni (a mennyiség azonban véges, és jelentkezési sorrendben fogadják a rendeléseket, tehát nem árt sietni).
A palántákat májusban személyesen lehet majd átvenni Gyöngy Fruzsina biotermelőtől az előre megadott budapesti átadópontokon. Átvétel után pedig már indulhat is a palántaültetés.
Az ÖMKI a teljes szezon alatt örömmel vesz bármilyen beszámolót és a képeket a paradicsomnevelés kihívásairól és eredményéről, július végén pedig „nagy lecsókampányzáró” rendezvényt tart majd, ahova büszkén elvihetik saját paradicsomaikat a résztvevők, esetleg felajánlhatnak valamennyit a készülő lecsó alapanyagainak gyarapításához is.
