Back to top

Az „ezer évig” elálló száraztészta, avagy mi a helyzet a lejárati határidőkkel?

Egyes termékek valóban gyorsan romlanak, ám vannak olyanok, amelyek több évvel is túlélik a rájuk írt dátumot, amely szerint megőrzik a minőségüket. Amerikai szakemberek azt tesztelték, katasztrófa idején mely élelmiszerek jöhetnek szóba. A rizs például 30 évig fogyasztható.

Az élelmiszerek minőség megőrzési időtartama azt az időszakot jelöli, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi.

Bár egyes élelmiszerek például a tőkehús, a friss hal, vagy egyes tejtermékek valóban gyorsan romlanak, és ez esetben nem szabad viccelni a dátumokkal, mert ezek a romlott termékek veszélyeztethetik az egészségünket.

Mások viszont hosszú ideig is elállnak minőségromlás nélkül, ilyen a rizs, a száraz tészta, a száraz hüvelyesek és magok, például bab, sárgaborsó, lencse, továbbá a liszt, a cukor és a só.

Amerikai szakemberek, azt tesztelték, hogy katasztrófa esetén mely élelmiszerek bizonyulnak a legjobban használhatónak. Kiderült, hogy a jól tárolt rizs 30 évig fogyasztható. Eközben a csomagoláson a hat hónapot jelölnek.

Vannak termékek, amelyek kissé tovább állnak felhasználatlanul a kamránkban, mint a címkén javasolt eltarthatósági idő, és a gyártó már nem garantálja, hogy a termék ugyanazt a minőséget fogja megtartani, mint amikor friss volt, de ez nem jelenti azt, hogy veszélyezteti az egészségünket. De meddig tudjuk biztonságosan felhasználni?

A liszt például - a fehér és a teljes kiőrlésű egyaránt - vészhelyzet esetén felhasználható legalább két évvel hosszabb ideig, mint amit a gyártók ajánlanak.

Az általam napokban vásárolt fehér liszten lévő dátum,2020 július vége. A sajtot sem kell feltétlenül kidobni, hiszen azok nem romlanak el, csak tovább érnek, és esetleg penész keletkezik a kérgükön, mint készítés során.

„Ezer évig” eláll a száraztészta, a szakemberek szerint a cukor, a méz és a só az elpusztíthatatlan kategóriába tartoznak, esetükben a lejárati időnek nincs jelentősége. 

A méz ugyan kikristályosodik, de hő hatására visszanyeri eredeti állagát.  A konzervekről ne is beszéljünk, hiszen több száz éves hajóroncsokból is hoztak felszínre ehető példányokat.

A Belga Szövetségi Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (AFSCA) által közzétett adatok szerint szerint még egy évig, vagy akár annál is hosszabb időn túl is felhasználható például a kávé. A keksz, a reggeli gabonapelyhek, a chips is minimum további két hónapig is eltart. A sajtok is fogyaszthatók a lejárat után.  

Természetesen mindennek az alapja helyes tárolás, a legtöbb élelmiszerre vonatkozik, hogy száraz, hűvös, tiszta levegőjű helyen álljon, amíg fel nem használjuk, és a csomagolása sem sérülhet meg.

Ha úgy döntünk, hogy elfogyasztunk valamit a lejárati idő után, először mindig vizsgáljuk meg, hogy az illatuk, ízük és állagukban ne legyen változás.  Bármely negatív változást tapasztalunk, ami annak a jele, hogy romlani kezdett, mégis szabaduljunk meg tőle.

Ezek ismeretében csökkenthetjük az élelmiszer pazarlást is, hiszen az évente a világon termelt összes élelmiszer 1/3-a a szemétbe kerül. Eközben sok ember éhezik, vagy csak napi egyszeri étkezésre van lehetőségük.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legváratlanabb helyzetekre is felkészült az Eisberg

A konyhakész saláták előállításában piacvezető Eisberg Hungary Kft. január végétől készült a koronavírus-járványra: dolgozói chatbot-on keresztül kapják a naprakész információkat a vezetőségtől, melynek váratlan helyzetek terén szerzett nem kevés tapasztalatára most minden eddiginél nagyobb szükség van.

Az élelmiszerlánc európai szereplőinek közleménye

A Copa-Cogeca, az FoodDrinkEurope és az EuroCommerce képviselik az európai élelmiszer-ellátási lánc legfontosabb szereplőit: mezőgazdasági termelőket és agrár-szövetkezeteket, élelmiszer- és italgyártókat, valamint a nagy- és kiskereskedelmi forgalmazókat. Az élelmiszerlánc európai szereplőinek közleményét közöljük.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

Minden megyében agrárkoordinációs munkacsoportok segítik a gazdálkodókat és az élelmiszeripart

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden megyében Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoportot hoz létre – a gazdálkodók, az élelmiszer-előállítók és -feldolgozók, valamint az őket kiszolgáló beszállítók, szolgáltatók és a kereskedelem operatív együttműködést támogatandó.