Back to top

Koronavírus-gócpontokká vált vágóhidak

Egyre feltűnőbb méreteket ölt Németországban a vágóhídi dolgozók között terjedő koronavírus-fertőzés. Ahogy a zöldségtermesztésben, úgy ebben a szektorban is rávilágított a járvány egy olyan sötét oldalra, amely felett korábban nagyvonalúan szemet hunyt a társadalom és a hatóság: a vendégmunkások helyzetére.

A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
A fotó illusztráció, nem a helyszínen készült
Fotó: BlackRiv / Piaxabay
A német sajtóban széles körben megjelent tudósítások szerint

már több mint 600 igazolt koronavírus-fertőzöttről tudnak a hatóságok a vágóhídi dolgozók között.

Több vágóhíd is érintett, több tartományban, de mivel a rendszer nagyon hasonló, ezért az esetekben is igen sok a közös, földrajzi távolságtól függetlenül. A rendszer pedig a következő: a nagyon nehéz fizikai munkát vendégmunkások végzik alacsony bérért – főleg Romániából és Bulgáriából érkeznek –, munkakörülményeik pedig sokszor silányak, a (tömeg)szállásukról nem is beszélve. Általános, hogy kisbuszokkal szállítják őket a szállás és a munkahely között, ahol,

ha akarnák, sem tudnák betartani a másfél méteres távolságot.

A Müller Fleisch (Rajnavidék-Vesztfália, illetve Baden-Württemberg), a Westfleisch (Észak-Rajna-Vesztfália), valamint a Vion (Schleswig-Holstein) az a három nagy húsipari vállalkozás, amelyek a feltűnően sok fertőzött miatt bekerültek a hírekbe.

Tartománytól és üzemtől is függ, hogy miként viszonyultak a helyzethez. A Vion például viszonylag hamar bezárt, a Westfleisch viszont csak jóval később,

ott még 130 fertőzött dolgozóval is folyt tovább a munka.

A hatóságok sokáig alapvetően abból indultak ki, hogy higiéniai intézkedésekkel kontroll alatt tartható a fertőzés, a gyárak pedig arról adtak ki közleményt, hogy az érintett üzemekből származó hús aggályok nélkül fogyasztható, nem terjeszti a fertőzést.

Schleswig-Holstein és Észak-Rajna-Vesztfáláia tartományokban időközben elrendelték, hogy minden vágóhídon végezzenek teszteket az összes dolgozón (Schleswig-Holsteinben például 50 vágóhíd működik, köztük olyan nagyok is, mint a Vion); és a dolgozók szállásain is. Más tartományokban is nagyobb erővel zajlanak a tesztek, ott is, ahol eddig nem volt még igazolt koronavírusos eset élelmiszeripari üzemben.

A sertéstartók érdekképviselete eközben azt hangsúlyozza, hogy az egész ágazat érdeke a mihamarabbi, kontrollált körülmények közötti újraindulás, mert a hosszas kimaradás az állattartók, nem utolsósorban pedig az állatok rovására megy – írja az agrarheute.com. Ugyancsak ott idézik a Németország legnagyobb húsfeldolgozójaként ismert Tönnies közleményét is, amelyben a cég

óva int attól, hogy egy kalap alatt az egész húsipart koronavírus-terjesztőként állítsuk be.

„Mindazonáltal, mivel az élelmiszeripar, benne a húsfeldolgozókban zajló zavartalan munkavégzés létfontosságú minősíttetést nyert, akárcsak az energetikai szektor és az egészségügy, a legnagyobb odafigyelés mellett is marad valamennyi kockázat, akárcsak az egészségügyben” – fogalmazott a cég szóvivője, André Vielstädte.

A Spiegel egyik riportja ugyanakkor arra világít rá, hogy számos húsfeldolgozó a munkaerő-közvetítő

alvállalkozókra igyekszik terhelni a felelősséget,

és előszeretettel hagyják figyelmen kívül, hogy bár a munkahelyeken megvannak a szigorú higiéniai standardok (vagy betartják, vagy nem), a munkaidőn kívül a dolgozók lerobbant ex-laktanyákban laknak, sokágyas szobákban.

És hogy a jelenség egyáltalán nem Németország-specifikus, arról ebben a cikkben volt szó.

További híreket "koronavírus" témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és állítólagos egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Négymillió kilogramm élelmiszert mentett idén az Élelmiszerbank

Összesen 4 millió kilogramm élelmiszert mentett meg és osztott szét rászorulók között 2022 első felében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Élő állatokat 36°C feletti hőmérsékleten, víz nélkül szállítottak

Az Essere Animali olasz állatvédő szervezet nyomozói közúti ellenőrzéseket tartottak, amelyek során olyan, a napon parkoló teherautókat találtak, amelyekben disznók ziháltak, és kifulladtak. Az általuk rögzített drámainak nevezett jelenetek azonban nem minősülnek törvénysértésnek, köszönhetően „az állatok konkrét védelme szempontjából abszolút nem megfelelő uniós szabályozási rendszernek"