Back to top

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Megtépázott ágazat
A baromfiágazat hármas csapására áremelkedés lesz a válasz
Fotó: pixabay
Miután a termelési költségek mintegy kétharmadát teszi ki a takarmány, 20-25 százalékos költségnövekedést eredményezett az élőállat és állati termékek piacán, amit előbb-utóbb át kell terhelni a kiskereskedelemre, amely valószínűleg majd a fogyasztói árakban is változást fog okozni – mondta a Magyar Mezőgazdaságnak dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.

„Nehéz, küzdelmes folyamat lesz, aminek a termékpálya függvényében még csak az elején-közepén tartunk”

– tette hozzá. Kiemelte: a hazai állattenyésztés, állati termékelőállítás takarmányszükségletének biztosítása nemzetbiztonsági kérdés, ezért a fizikai készletekre nagyobb figyelmet kell szentelni a jövőben. Egy ilyen biztonsági készlet folyamatos „karbantartása” és rendelkezésre állása megoldaná ezt a problémát.

A termelők számára egyelőre egyetlen megoldás van: aki túl akar élni, annak ezeket a költségnövekedéseket be kell építenie a termékei árába.

Ez viszont nem megy egyik napról a másikra, fel kell rá készíteni a kereskedelmi láncokat és a fogyasztókat is.

A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett a pandémia és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot a tavalyi évben, a csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett. Ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető, a csirke az étkezési tojás mellett az a termék, amely a családok mindennapi fogyasztásába épült. A BTT elnöke szerint ez a jövőt is jelzi: ezek a termékek egyre nagyobb szerepet fognak kapni, európai és világszinten is.

A pulyka rossz évet zárt, bár ez nem elsősorban mennyiségi csökkenésben, hanem a jövedelemtermelő képességben mutatkozott meg. Az élőállat-kereslet alapján ugyanakkor megszilárdulhat a helyzete.

A víziszárnyas-ágazatban jelentősen visszaesett a termelés, főként a madárinfluenza miatti kivágások miatt.

A terület „felépülése” és jövője a járványvédelmi szint emelésén - ezzel együtt a madárinfluenza megjelenésének kockázatcsökkentésén -, valamint a HORECA (szálloda, étterem, kávézó) szektor újraindulásának sebességén múlik.

Jóval kevesebb hús, tojás, libamáj fogyott
A baromfiágazat is megszenvedte a HORECA-piac bezárását
Fotó: pixabay
Ez egyébként valamennyi állattenyésztő ágazat jövőképét befolyásolja.

A vendéglátóiparhoz hasonlóan a baromfiágazat is megszenvedte a HORECA-piac bezárását.

Egyebek mellett jóval kevesebb hús, tojás, libamáj fogyott.

A szektor nem kapott munkahely-megtartó kormányzati támogatást, de a szaktárca tudott biztosítani 25 milliárd forintot a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, amelyből a baromfitermelők mintegy 4 milliárd forintban részesülhettek.

A pandémia átrendezte a munkaerő-piacot, egyes szektorokból – például a vendéglátásból - kiáramlott a munkaerő és máshol jelent meg, az állattenyésztésen azonban ez sem segített.

Csirkére és tojásra van és lesz is kereslet
Tartósan hiányzik a szakképzett munkaerő
Fotó: pixabay
A mai napig problémát jelent a szakképzett munkaerő, és ezzel hosszabb távon számolni kell.

A BTT elnöke szerint a gazdaságok vagy kiváltják az élőmunkát, vagy a meglévő munkaerő-állományhoz igazítják a termelésüket. A második szerinte zsákutca, mert a termékekre van és lesz is kereslet. A technológia fejlesztése a helyes út, mert így lehet hatékony és versenyképes cégeket, illetve ágazatot építeni.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Rózsás kereskedelmi kapcsolat

Valamivel több mint húsz évvel ezelőtt nyitotta meg piacát Oroszország a vágott virágok importja előtt. Ecuador azóta az orosz virágpiac meghatározó szereplője lett, így az onnan származó virágok sem maradhatnak el a moszkvai FlowersExpo rendezvényről, amit az idén szeptember 14. és 16. között tartanak.

Lendületben a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A pályázható termékkörök számának dinamikus emelkedése mellett elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal is erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer.

Az élelmezési rendszerek fenntarthatóvá tétele az Elő-csúcstalálkozó központi témája

Nagy István agrárminiszter képviselte Magyarországot az Élelmezési Rendszerek Elő-csúcstalálkozóján Rómában. Az António Guterres ENSZ-főtitkár által kezdeményezett eseménysorozat első állomását miniszteri szintű találkozónak szánják, melyet szeptemberben csúcstalálkozó is követ majd.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Aszály után fagy sújtja a kávétermelőket

Az aszályt követően most fagy sújtja a brazil termelőket, hat és fél éves csúcson az árak.

Lendületben a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A pályázható termékkörök számának dinamikus emelkedése mellett elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal is erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer.

A GKI konjunktúraindex júliusban elérte a 2019 végi szintjét

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét. Az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után az elmúlt hónapokban csak kismértékű volt a javulás; javultak az üzleti és romlottak a fogyasztói várakozások júliusban - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel.

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.