Back to top

Megnyitották Erdély legkorszerűbb szárnyasvágóhídját

A román–magyar gazdasági együttműködésnek is köszönhetően adták át februárban Erdély leg­­korszerűbb szárnyasvágóhídját a Maros megyei Kerelőszentpálon. Az üzemet az Oprea Avicom Kft. hozta létre.

A vállalat az UBM-csoport partnere, amely jelentős magyarországi befektetéssel építette meg és működteti az új üzem szomszédságában lévő takarmánykeverőt, azonkívül a takarmányüzemet ellátó East Grean céggel is társult egy nagy kapacitású gabonaraktár üzemeltetésére.

A szárnyasvágóhidat létrehozó vállalkozás a nulláról indult, és igazi erdélyi mezőgazdasági sikertörténetté vált.

Az Oprea Avicom Kft.-t közvetlenül az 1989-es rendszerváltást után alapította Oprea Emanuel jelenlegi vezérigazgató édesapja, egy üzlettársával közösen. A kerelőszentpáli téesz parlagon maradt csarnokát bérelték ki háziszárnyasok tartására, hogy piacon értékesítsék őket. Ebből sikerült annyit megtakarítaniuk 1994-re, hogy Kerelőszentpáltól nem messze megvásárolják egy másik egykori téesz eladhatóvá vált gazdaságát, ahol már négy egykori ólban tudtak szárnyasokat nevelni. Saját vágópontjukat 1998-ban hoztak létre, napi 500 szárnyas vágására elegendő kapacitással.

A gyártócsarnok két év alatt épült fel

Ahogy javult a cég termelékenysége, illetve az igény a termékeikre, további állattartó telepeket vásároltak, többek közt saját keltetőt és állományszaporítót alakítva ki, majd saját üzletláncot hoztak létre. Tehát sikerült zárt élelmiszerláncot kialakítaniuk, aminek a 2019-ben átadott takarmányüzem volt a záróeleme. Ezáltal a saját hálózatukon belül tudnak gondoskodni a szárnyasaiknak leginkább megfelelő tápszerről.

A mintegy 16 millió eurós beruházás keretében létrehozott takarmányüzemet túlnyomórészt saját maguk finanszírozták.

Ezt követően döntött úgy az Oprea Avicom Kft., hogy a szentpáli ipari parkban, az önkormányzat által felajánlott területen építi meg szárnyasvágóhidját. Már 2018-ban, a takarmányüzemével párhuzamosan nekifogtak a szárnyasfeldolgozó építésének. Annak idején mintegy 8 millió euróra becsülték a beruházás költségét, de végül mintegy 11 millió euró lett. Ebből mintegy 2,5 millió euró támogatást az Európai Unió Vidékfejlesztési Alapjából nyertek el.

Oprea Emanuel: a kiszámíthatatlanság hátráltatja a gazdálkodást
Az építkezést gyakorlatilag 2 év alatt, 2020-ra befejezték, és a műszaki tartalom beszerelése után, idén februárban elindult a termelés. Fokozatosan érik el az üzem maximális kapacitását. A feldolgozó gépsort a világ egyik legismertebb holland szakértőjétől vásárolták, és annak a munkatársai is szerelték fel.

Jelenleg 4 ezer szárnyast dolgoznak fel órán­ként, de 6 ezer/óráig lehet bővíteni a termelést.

Számítógép-vezérlésű automatizált gépsor dolgozik az üzemben, minimális emberi munkaerőigénnyel.

Az üzem földszintjén a feldolgozó- és a csomagolócsarnok található, az irodák pedig az emeleten. Az emeleti folyosó üvegablakain keresztül a feldolgozás tel­jes folyamata követhető, a szárnyasok tehergépkocsiból való kirakodásától a csomagolásig.

Egy biomassza-erőmű építésével tervezik máris továbbfejleszteni az üzemet, hogy a vágóhídi hulladék és más mezőgazdasági hulladék felhasználásával villamos energiát és hőenergiát állítsanak elő a vágóhídnak és a szomszédos üzemeknek.

Oprea Emanuel tudósítónknak elmondta, hogy a kapacitás kihasználása érdekében egyelőre máshonnan is felvásárolnak háziszárnyast, de hosszú távon valóban zárt élelmiszerláncot szeretnének működtetni, azaz kizárólag saját szárnyasok feldolgozását tervezik.

A vállalat egyik következő beruházása ugyanis állattartó telepeik korszerűsítése és bővítése lesz.

Jelenleg évente 6 millió csirkét nevelnek fel a saját telepeiken, ami évi 10 ezer tonna szárnyashúst jelent. A vágóhíd mintegy 800 tonnát dolgoz fel havonta, aminek egyrészét 35 saját üzletükben értékesítik, azon felül a nagyobb áruházláncoknak szállítanak belőle – de kizárólag Erdély területén. A világjárvány miatt egyelőre visszafogták a terveiket, mert szándékukban áll ugyan exportálni, de koronajárvány miatt egyelőre jegelik a külföldi ügyfelekkel megkezdett tárgyalásokat.

Négyezer háziszárnyast dolgoznak fel óránként
Az utóbbi években „divatos” lett a bio­termesztés, a biotermelés, de a vállalat a romániai törvénykezés miatt egyelőre nem szándékozik ilyen jellegű terméket piacra dobni. Nem zárkóznak el a lehetőség elől, csakhogy ehhez a ma ismertnél sokkal több szabadtéri szárnyaneveléssel foglalkozó gazdával kellene felvenniük a kapcsolatot.

A biominősítés megszerzése egyelőre igen körülményes folyamat, ráadásul még nem tisztázott a biotermékek nyomon követhetősége.

A cég készen áll egy-egy biotermék széria feldolgozására, de ez egyelőre távlati terv.

Ami a romániai mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgozást illeti, a vezérigazgató a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot említette mint a legerősebb hátráltató tényezőt. Túl gyakran változnak a szabályok, a törvények, amellett instabil a gazdaság Európában, így Romániában is, ami elkedvetleníti a beruházókat.

A kamionról szalagra kerülnek a csirkék

A másik fékező erő a bürokrácia. Már 2016-ban elkészült a szárnyasfeldolgozó építési terve, de a különböző engedélyek beszerzése miatt csupán 2019-ben foghattak hozzá a munkálatokhoz – úgy, hogy a helyhatóságok mindenben maximálisan támogatták a beruházót. Tehát három év kellett az engedélyeztetéshez, utána pedig alig 1 év alatt megépült az üzem. Ez nem normális. Ezen változtatni kell, európai és belföldi szinten egyaránt.

Szintén tervezik, hogy létrehozzák saját, zárt rucatenyésztő, -nevelő, -feldolgozó és -értékesítő üzletágukat.

A nevelőtelep már megvan hozzá, a feldolgozó szintén adott, és ez alapján úgy gondolják, 1–2 éven belül működhet a rendszer. Ezzel teljesen egyedülálló kacsahús-forgalmazóvá válhatnak Romániában.

Idén 0,5 millió eurót szánnak a rucatelep korszerűsítésére, de a teljes értéklánc kialakításához 6 millió euróval számolnak. Ezt annak megfelelően költik el, ahogy a világjárvány miatti helyzet enyhül, és ahogy a gazdasági feltételek kedvezőbbre fordulnak az ilyen nagy horderejű beruházások számára.

A legkorszerűbb holland technológiával dolgoznak

A vezérigazgató azt tartja sikerük titkának, hogy a kezdetektől fogva minden évben beruházásra fordították a nyereség jelentős részét, továbbá annak, hogy pályáztak, és hogy mindig partnereket kerestek, otthon és külföldön egyaránt.

Az üzletben nem szabad, hogy helyet kapjon a politika.

A tavalyi év, mint mindenhol máshol, a vírusjárvány miatt gyengébb volt – de üzleti forgalmuk így is elérte a 12 millió eurót.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.