Back to top

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

Az eseményen készült részletes fotógalériánkat itt tekintheti meg.

Hogyan játszhat közre a gazdálkodás fenntartható pályára állításában az ökológiai gazdálkodás? Milyen alternatívái vannak a vetésforgónak, a talajművelésnek, a fajtaválasztásnak és az alkalmazott agrotechnikák optimalizálásának? Hogyan tudunk változó klíma mellett ökokógiai és ökonómaia szempontból eredményesen gazdálkodni? Többek között ezekről a kérdésekről is szó volt azon az egész napos rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett kedden a Fejér megyei Szár községben. A község polgármestere, Németh Norbert köszöntőjében kiemelte, hogy a faluban több évszázados hagyománya van a mezőgazdálkodásnak.

Talán a sajátos mikroklíma van ilyen jótékony hatással, mely a Vértes közelsége miatt lehet, fejtette ki.

A rendezvénynek helyt adó Csoroszlya Farmról Nobilis Ágoston elmondta: 15 év konvencionális gazdálkodás után 2015-ben tették le a biogazdálkodás alapjait.

A minimális talajművelésre, a vetésforgó alkalmazására és a szervesanyag-körforgásra is nagy hangsúlyt helyeznek.

Szántóföldi növényekkel, gyümölccsel és burgonyával foglalkoznak, mindhárom ágazatban a legmagasabb feldolgozási szintre törekednek.

Az előadásokkal, workshoppal gazdagított eseményen az Agrártudományi Kutatóközpont kutatói, Mikó Péter és Megyeri Mária fajtatesztelésekről, nemesítési módszerekről számolt be. Két éve jött létre egy műhelymunka, melyben számos ország vesz részt. A résztvevők a farmon megnézhették a kísérleti parcellákat, melyeket fél-félhektáros területekre osztották, és amelyeken mindig van valamilyen változó.

A talajt nem csak megőrizni, hanem javítani is szeretnék, forgatásos és forgatás nélküli talajművelést is alkalmaznak, hallottuk.

MMG Direkt

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba. Többek között erről is beszélgettünk Éder Tamással, a Hússzövetség elnökével.

MMG – Direkt | Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal? | Éder Tamás, Hússzövetség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannonia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.