Back to top

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

Az eseményen készült részletes fotógalériánkat itt tekintheti meg.

Hogyan játszhat közre a gazdálkodás fenntartható pályára állításában az ökológiai gazdálkodás? Milyen alternatívái vannak a vetésforgónak, a talajművelésnek, a fajtaválasztásnak és az alkalmazott agrotechnikák optimalizálásának? Hogyan tudunk változó klíma mellett ökokógiai és ökonómaia szempontból eredményesen gazdálkodni? Többek között ezekről a kérdésekről is szó volt azon az egész napos rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett kedden a Fejér megyei Szár községben. A község polgármestere, Németh Norbert köszöntőjében kiemelte, hogy a faluban több évszázados hagyománya van a mezőgazdálkodásnak.

Talán a sajátos mikroklíma van ilyen jótékony hatással, mely a Vértes közelsége miatt lehet, fejtette ki.

A rendezvénynek helyt adó Csoroszlya Farmról Nobilis Ágoston elmondta: 15 év konvencionális gazdálkodás után 2015-ben tették le a biogazdálkodás alapjait.

A minimális talajművelésre, a vetésforgó alkalmazására és a szervesanyag-körforgásra is nagy hangsúlyt helyeznek.

Szántóföldi növényekkel, gyümölccsel és burgonyával foglalkoznak, mindhárom ágazatban a legmagasabb feldolgozási szintre törekednek.

Az előadásokkal, workshoppal gazdagított eseményen az Agrártudományi Kutatóközpont kutatói, Mikó Péter és Megyeri Mária fajtatesztelésekről, nemesítési módszerekről számolt be. Két éve jött létre egy műhelymunka, melyben számos ország vesz részt. A résztvevők a farmon megnézhették a kísérleti parcellákat, melyeket fél-félhektáros területekre osztották, és amelyeken mindig van valamilyen változó.

A talajt nem csak megőrizni, hanem javítani is szeretnék, forgatásos és forgatás nélküli talajművelést is alkalmaznak, hallottuk.

MMG Direkt

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba. Többek között erről is beszélgettünk Éder Tamással, a Hússzövetség elnökével.

MMG – Direkt | Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal? | Éder Tamás, Hússzövetség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

A nagyapai örökség újrafelfedezése

A Pozsony melletti Kismagyaron jártunk Klúcsik Attilánál, aki a családjával együtt pár éve úgy döntött, hogy egészséges élelmiszert termelnek maguknak. Belevágtak az alakor búza termesztésébe is, ami mára gazdaságuk egyik húzóágazatává nőtte ki magát.

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

Kétéves kihagyás után újra megrendezik a Miskolci Kocsonyafesztivált

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerszünet után idén újra megrendezik március 3. és 5. között a Miskolci Kocsonyafesztivált - tájékoztatta az MTI-t Miskolc önkormányzata hétfőn.

A cuki gyümölcs jobban fogy

A spanyol SanLucar zöldség-gyümölcs nagykereskedő cég a 101 kiskutyával pörgeti fel az eladásait, egyelőre csak Németországban és Ausztriában. Ráadásul spanyolországi narancsültetvény-látogatást is nyerhetnek a dalmatás csomagolású termékek vevői. Az ötlet nem rossz.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.