Back to top

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

Az eseményen készült részletes fotógalériánkat itt tekintheti meg.

Hogyan játszhat közre a gazdálkodás fenntartható pályára állításában az ökológiai gazdálkodás? Milyen alternatívái vannak a vetésforgónak, a talajművelésnek, a fajtaválasztásnak és az alkalmazott agrotechnikák optimalizálásának? Hogyan tudunk változó klíma mellett ökokógiai és ökonómaia szempontból eredményesen gazdálkodni? Többek között ezekről a kérdésekről is szó volt azon az egész napos rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett kedden a Fejér megyei Szár községben. A község polgármestere, Németh Norbert köszöntőjében kiemelte, hogy a faluban több évszázados hagyománya van a mezőgazdálkodásnak.

Talán a sajátos mikroklíma van ilyen jótékony hatással, mely a Vértes közelsége miatt lehet, fejtette ki.

A rendezvénynek helyt adó Csoroszlya Farmról Nobilis Ágoston elmondta: 15 év konvencionális gazdálkodás után 2015-ben tették le a biogazdálkodás alapjait.

A minimális talajművelésre, a vetésforgó alkalmazására és a szervesanyag-körforgásra is nagy hangsúlyt helyeznek.

Szántóföldi növényekkel, gyümölccsel és burgonyával foglalkoznak, mindhárom ágazatban a legmagasabb feldolgozási szintre törekednek.

Az előadásokkal, workshoppal gazdagított eseményen az Agrártudományi Kutatóközpont kutatói, Mikó Péter és Megyeri Mária fajtatesztelésekről, nemesítési módszerekről számolt be. Két éve jött létre egy műhelymunka, melyben számos ország vesz részt. A résztvevők a farmon megnézhették a kísérleti parcellákat, melyeket fél-félhektáros területekre osztották, és amelyeken mindig van valamilyen változó.

A talajt nem csak megőrizni, hanem javítani is szeretnék, forgatásos és forgatás nélküli talajművelést is alkalmaznak, hallottuk.

MMG Direkt

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba. Többek között erről is beszélgettünk Éder Tamással, a Hússzövetség elnökével.

MMG – Direkt | Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal? | Éder Tamás, Hússzövetség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.