. Az akácméz színe világos, illetve „viztisztához” közelít
Mivel a fruktóz nagyobb arányban található meg benne, mint a glukóz, ez a mézfajta hosszú ideig folyékony marad (fruktóz-glukóz arány: 1,45-1,7:1).
De az akácméz nem csak élvezeti céllal fogyasztható, hanem a legtöbb mézhez hasonlóan, miközben nyálkahártyánkon lassan szabadul fel belőle a hidrogén peroxid, elpusztítja a szervezetünket támadó korokozókat még a fertőzés kezdeti fázisában. A megfázás első tüneteinél tehát jó választás akácmézet használni. (A méz helyes fogyasztásáról szóló cikkünket lásd itt.)
Az akácméz antioxidánsairól azt tartják, hogy a szívbetegségeken segít. Ájurvédikus és más természetgyógyászati klinikákon rák ellenes hatása miatt is előszeretettel alkalmazzák.
A képen balról az első üvegben akácméz található..
Hatóanyag vizsgálatokból többek között tudjuk, hogy az akácméz közepes mennyiségben apalbumin 1 fehérjét (0,010%), tartalmaz, mely az immunrendszerünket stimulálja.
Az akácmézet a természetgyógyászatban javasolják:
- asztmás tünetekre, gyomor-, bél-, máj- és vesepanaszokra;
- tapasztalat szerint enyhítheti a légszomjat;
- növelheti az epesav mennyiségét;
- nyugtatja az idegrendszert, tehát elalvás előtt jó választás;
- 2-es típusú diabeteszesek édesítőszere lehet kis mennyiségben. (Fogyasztása előtt diabeteszesek mindenképp konzultáljanak orvosukkal)
Néhány érdekesség az akácról
Az akácnektárt a méhek általában május elején gyűjtik. a Robinia pseudoacacia-ról. A latin név jól mutatja, hogy ennek a fafajnak nem sok köze van az “akáciához”, vagyis az afrikai és ausztrál tájakat bemutató filmekből ismert fafajhoz. Azonban a köznyelvben és nem csak nálunk, mégis az akác (Acacia honey, Akazienhonig) terjedt el.
Az akácfát és -virágot idehaza mindenki jól ismeri, parkokból, kertekbeől, erdőkből..
Magyarországon található ugyanis a legnagyobb akácterület Európában (450 000 négyzet hektár).
Az akácfa Észak-Amerikából származik és mintegy háromszáz évvel ezelőtt telepítették be hazánkba. Később pedig Tessedik Sámuel nyomán alkalmasnak bizonyult a futóhomokos, szikes területek újrafásítására.
2014-ben az Európai Bizottság ezt a fafajt az invazív, nem európai fajok közé sorolta és egyes országok elkezdték az irtását. Hazánkban a méhészeknek sikerült elérniük, hogy a kormány nemzeti fafajjá és a mézet nemzeti mézzé, hungarikummá nyilvánítsa. Így nem foganatosíthatók ellene az EU más tagállamaiban érvényes intézkedések.
Sajnos a az utóbbi évek időjárása miatt kevés akácméz termett, míg a kereslet a nemzetközi piacon és idehaza is növekedett.
Ajánljuk még:
Kóstoljunk meg minden mézet: ilyen a hársméz
Kóstoljunk meg minden mézet: ilyen a repceméz
MMG Direkt
Horváth Benedek számtalan szabadalmat jegyez. Legismertebb találmánya a forgókapa, mely egy alapjaiban új működésű magágykészítő és szántáselmunkáló munkagép. Fia, Bence is fejlesztőmérnök. Együtt keresik a legtökéletesebb, gyakran egyedi megoldásokat a gazdák számára. Bár két generáció, akik eltérően állnak a kutatáshoz, fejlesztéshez, mégis a közös a munka az alapja, hogy a Busa Bt. nem csak itthon, de a nemzetközi piacon is ismert. Cégük mezőgazdasági munkagépek gyártásával, fejlesztésével és kereskedelmével foglalkozik. Hogyan zajlik egy új termék fejlesztése? Miként tud apa és fia együtt dolgozni? Erről beszélgetett a Horváth családdal Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó újságírója.
youtube://v/TLprPYZkmxo