Back to top

Szerbiában a szárazság a legnagyobb gond

Utolsó szerbiai beszámolómban az ukrajnai háború által okozott káosz szerbiai mezőgazdaságra és élelmiszertermelésre gyakorolt hatásával foglalkoztam. Négy héttel ezelőtt még előfordult, hogy elfogyott az üzemanyag a benzinkutakon, hogy ideig-óráig várakozni kellett az újabb szállítmányra. Azóta megszűnt a pánik okozta vásárlási láz, kiderült, hogy igazat beszélt a kormány, amikor azt mondta, hogy üzemanyaghiány egyelőre nem fenyeget.

Tehát a tavaszi mezőgazdasági munkákat nem kellett gázolaj híján elhalasztani. Most a szárazság okozza a legnagyobb problémát.

Akkor friss hírként számoltam be róla, hogy a kormány rendeletben tiltotta meg az üzemanyag kannába és hordóba töltését a kutakon, hogy elejét vegye az eszement felhalmozásnak. Azóta ezen a rendelkezésen már enyhített a kabinet, újabban 60 liter üzemanyagot engedélyeznek kaniszterbe tölteni. Jelenleg ott tartunk, hogy a kormány hetente szabja meg, hogy mennyi lehet az üzemanyag legmagasabb ára. A lényeg: nincs belőle hiány. Az április 3-ai szerbiai választások előtt a mezőgazdasági termelők attól tartottak, hogy a politikai erőpróba után elszabadul a pokol, égbe szöknek az árak. Ehelyett a választásokat követő héten – ha csak egy dinárral is, de – olcsóbb lett az üzemanyag. Jelenleg 196,4 RSD-t kell fizetni a gázolaj literjéért, ami nem olcsó, 632 HUF-nak felel meg, de legalább van belőle elegendő.

Azóta kiderült, hogy a mezőgazdasági termelők többsége példásan, jó gazda módjára idejekorán, még az elmúlt ősz és tél folyamán gondoskodott a műtrágya és a vetőmag beszerzéséről, így az európai műtrágyagyárak többségének leállása nem jelent gondot nekik az idei termelés megalapozásában. Már nagyban dolgoznak a gépek a határban.

Mindent összegezve, az összes nehézség ellenére, zökkenőmentesen indulhatott a tavaszi vetés. Amiről a termelő és az állam tehetett, azt megtették. Egyetlen probléma van most, de az nagy: ősz óta nem volt kiadós csapadék, így most meglehetősen száraz a magágy.

Benépesült a határ a Vajdaságban
Benépesült a határ a Vajdaságban

Az elmúlt napokban hullott 10–20 literes csapadékmennyiség javított valamit a helyzeten, de sürgősen újabb eső kellene, hogy ne csak a csírázás és a kelés legyen zökkenőmentes, hanem intenzív fejlődésnek indulhasson a növényzet. Annak árán is nagyon kellene az eső, hogy az országban ebben a hónapban, tehát áprilisban a legtöbb a munka a határban és a csapadék a munkák elhúzódást eredményezné. Ilyenkor zajlik a magágykészítés, a vetés, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelmi munkák nagy része.

Vajdaságban a legnagyobb területen termesztett kukoricának április 5. és 25. között van az optimális vetési ideje, és ilyenkor vetik a második legjelentősebb szántóföldi haszonnövénynek számító szóját is.

Ettől függetlenül, a termelők nem bánnák az egyhetes késést 30-40 milliméter csapadékért cserébe.

Élelmiszerexport csak kormány-jóváhagyással

A háború kitörését követő napokban akkora külföldi kereslet nyilvánult meg a Szerbiában felhalmozott mezőgazdasági termények iránt, hogy egy nap alatt eladható lett volna a felhalmozott mennyiség egynegyede, a szerb kormány biztonsági okból úgy döntött, hogy március 11-ével felfüggeszti az alapvető gabonák és élelmiszerek, a búza, a kukorica, a liszt és az étolaj exportját. Fel is hördültek emiatt a potenciális kiszállítók, akik jó bizniszt véltek felfedezni az előállt, mások számára nyomorúságos helyzetben. Na, de az államnak is vannak feladatai, érdekei és prioritásai. Aleksandar Vučić szerb államfő egyértelműen fogalmazott: a háborúra tekintettel nem tudni, miként alakul a helyzet a továbbiakban a világpiacon, a gabona és az élelmiszer pedig stratégiai termék. Ebben a helyzetben különösen fontos hosszú távra tervezni és a hazai szükségleteket biztosítani.

Az országban havonta 125 ezer tonna búzát és 380 ezer tonna kukoricát dolgoznak fel saját szükségletei fedezésére.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Szerbia jelenleg ezekből a termékekből jelentős felesleggel rendelkezik. Másrészt, az államvezetés évek óta hangsúlyozta, hogy a hivatalos Belgrádra óriási szerep hárul a Nyugat-Balkán és a tágabb térség stabilitásának megőrzésében. Ezért a jelenlegi helyzetben azt kell tennie, hogy a nyerészkedést félretéve a térség azon országaiba szállítson élelmiszert vagy gabonát, ahol hiány van belőlük.

Idén Szerbiában megnőtt az olajos magvú növények, köztük a repce vetéstrerülete
Idén Szerbiában megnőtt az olajos magvú növények, köztük a repce vetéstrerülete

Mivel Szerbia még ma is több százezer tonna búza- és majdnem 1 millió tonna kukoricatartalékkal rendelkezik, ami megközelíti az ország éves szükségletét, lehetővé vált, hogy március 24-én a szerb kormány jóváhagyja búza és kukorica kivitelét Albániába, 28-án pedig ugyancsak ennek a két gabonafélének az exportját Olaszországba. Hogy mekkora mennyiségről van szó pontosan, arról nem szólnak a hírek. De nem is ez a lényeg, hanem hogy Belgrád megmutatta, képes a szolidaritásra a térség országaival.

Elmaradt a termelők tiltakozása

A vajdasági mezőgazdasági termelők hónapok óta fenyegetőznek, hogy széleskörű, úteltorlaszolással járó tiltakozásba kezdenek, ha a kormány nem tesz eleget a gazdálkodási feltételek javítását célzó követeléseiknek. Ezek között a legfontosabbak: a kormány növelje a terület alapú támogatást hektáronként 40-ről 200 euróra (az ötszörösére!), a földműveseknek ne kelljen fizetni a dízel üzemanyagra kirótt jövedéki adót, szigorítsák meg a húsbehozatalt, valamint a tejpor és az élő állatok importját.

Emellett a gazdálkodók érdekvédői ragaszkodnak ahhoz is, hogy a kormány azonnali hatállyal oldja fel a gabona, a liszt és az étolaj kiviteli tilalmát, mert ők most szeretnék eladni termékeiket, amikor csillagászati áruk van.

Illusztráció
Illusztráció
Végül azonban a sorsukkal elégedetlen termelők úgy döntöttek, hogy az április 3-ai szerbiai parlamenti és elnökválasztásra tekintettel mégsem tartják meg a március 29-ére bejelentett demonstrációt, amit az államfői hivatalhoz vezető utak lezárásával kívántak elkezdeni. Hogy közben mi történt, ki késztette jobb belátásra a gazdákat, miként győzték meg őket, hogy most nem elsősorban az ő igényeik kielégítésére tekint elsődleges prioritásként a kormány, az nem derült ki. De tény, hogy a tiltakozás főszervezői egyelőre elálltak a tüntetéstől. Jelezték, hogy a megmozdulásra akkor kerül sor, ha megalakul az új kormány, amellyel megpróbálnak megállapodásra jutni és ha nem sikerül, akkor jön a demonstráció. Egyébként meg június végéig úgysem igen tüntethetnének, mert addig nemigen látnak ki a szántóföldi munkákból. A gazdák követelőzésével kapcsolatosan nem véletlenül érzik sokan úgy az országban, hogy lehetnének kissé körültekintőbbek, együttérzőbbek és szolidárisabbak most, amikor az ukrajnai háború következményei miatt árrobbanás rázza meg egész Európát, és hosszú távon bizonytalanná vált az energiahordozókkal való ellátás, tehát az előállt helyzet nem csak az ő pozíciójukat súlyosbítja, és a teherviselésben mindenkinek, nekik is osztozniuk kell.

Hogy enyhítsen a gazdák baján, a kormány lépett. Márciusi döntésével megduplázta, 4 ezerről 8 ezer dinárra növelte a növénytermesztőknek járó terület alapú támogatást.

Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett gazdasággal rendelkező termelők most már 25 700 forintnak megfelelő támogatást kapnak az államtól minden hektár megművelt föld után. Ez nagyjából egyharmada annak, amennyit Magyarszágon kapnak a gazdák. Szerbiában 313 ezer bejegyzett gazdaság van, amelyek összesen mintegy 215 millió euró terület alapú támogatásban részesülnek az idei évben a kormánytól.

Szerbiában is prioritást kaptak a hazai hústermékek

Mindebből, amit eddig leírtam, az olvasó könnyen arra következtethet, hogy Szerbiában más se történik, mint az ukrajnai háborúval járó bajok orvoslása. Természetesen itt sem állt meg az élet, halad minden a maga kerékvágásában. Viszont kétségtelen tény, hogy világban tapasztalható drágulásokat a szerény költségvetéssel rendelkező Szerbiában fokozottan megérzik a polgárok.

Ettől függetlenül az állam teszi a dolgát annak érdekében, hogy megvédje a hazai termelést. Egyik ilyen intézkedése április 1-jén lépett életbe.

Ettől a dátumtól minden olyan üzletnek, amely hús vagy húsból készült termékek forgalmazásával foglalkozik, fel kell tüntetnie, hogy mely termékek számítanak hazainak.

Szerbiában április 1-től külön jelzéssel kell ellátni a hazai hústermékeket
Szerbiában április 1-től külön jelzéssel kell ellátni a hazai hústermékeket

A cél ugyanis az, hogy a fogyasztók asztalára minél több hazai termék kerüljön, hogy véget érjen több évtizedes folyamat, amikor a nyugati országokból importált, közel lejárt határidejű, de olcsó hústermékekkel laknak jól a térség lakói. Attól a céltól, hogy a hazai állattenyésztők, a húsfeldolgozók és a fogyasztótársadalom arányosan haszonélvezője legyen a hazai termelésnek és fogyasztásnak, Szerbia még messze jár. De biztató, hogy legalább az igyekezet megvan hozzá.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Csak erős idegzetűeknek: illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Idén is várja az érdeklődőket a mézeskalács-kiállítás Vácrátóton

Idén is látogatható Vácrátóton az ország egyik legrégebbi mézeskalács kiállítása, amelyet a plébánián lehet megtekinteni - tájékoztatta Spiegelhalter László polgármester az MTI-t.

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.