Back to top

Szerbiában a szárazság a legnagyobb gond

Utolsó szerbiai beszámolómban az ukrajnai háború által okozott káosz szerbiai mezőgazdaságra és élelmiszertermelésre gyakorolt hatásával foglalkoztam. Négy héttel ezelőtt még előfordult, hogy elfogyott az üzemanyag a benzinkutakon, hogy ideig-óráig várakozni kellett az újabb szállítmányra. Azóta megszűnt a pánik okozta vásárlási láz, kiderült, hogy igazat beszélt a kormány, amikor azt mondta, hogy üzemanyaghiány egyelőre nem fenyeget.

Tehát a tavaszi mezőgazdasági munkákat nem kellett gázolaj híján elhalasztani. Most a szárazság okozza a legnagyobb problémát.

Akkor friss hírként számoltam be róla, hogy a kormány rendeletben tiltotta meg az üzemanyag kannába és hordóba töltését a kutakon, hogy elejét vegye az eszement felhalmozásnak. Azóta ezen a rendelkezésen már enyhített a kabinet, újabban 60 liter üzemanyagot engedélyeznek kaniszterbe tölteni. Jelenleg ott tartunk, hogy a kormány hetente szabja meg, hogy mennyi lehet az üzemanyag legmagasabb ára. A lényeg: nincs belőle hiány. Az április 3-ai szerbiai választások előtt a mezőgazdasági termelők attól tartottak, hogy a politikai erőpróba után elszabadul a pokol, égbe szöknek az árak. Ehelyett a választásokat követő héten – ha csak egy dinárral is, de – olcsóbb lett az üzemanyag. Jelenleg 196,4 RSD-t kell fizetni a gázolaj literjéért, ami nem olcsó, 632 HUF-nak felel meg, de legalább van belőle elegendő.

Azóta kiderült, hogy a mezőgazdasági termelők többsége példásan, jó gazda módjára idejekorán, még az elmúlt ősz és tél folyamán gondoskodott a műtrágya és a vetőmag beszerzéséről, így az európai műtrágyagyárak többségének leállása nem jelent gondot nekik az idei termelés megalapozásában. Már nagyban dolgoznak a gépek a határban.

Mindent összegezve, az összes nehézség ellenére, zökkenőmentesen indulhatott a tavaszi vetés. Amiről a termelő és az állam tehetett, azt megtették. Egyetlen probléma van most, de az nagy: ősz óta nem volt kiadós csapadék, így most meglehetősen száraz a magágy.

Benépesült a határ a Vajdaságban
Benépesült a határ a Vajdaságban

Az elmúlt napokban hullott 10–20 literes csapadékmennyiség javított valamit a helyzeten, de sürgősen újabb eső kellene, hogy ne csak a csírázás és a kelés legyen zökkenőmentes, hanem intenzív fejlődésnek indulhasson a növényzet. Annak árán is nagyon kellene az eső, hogy az országban ebben a hónapban, tehát áprilisban a legtöbb a munka a határban és a csapadék a munkák elhúzódást eredményezné. Ilyenkor zajlik a magágykészítés, a vetés, a tápanyag-utánpótlás és a növényvédelmi munkák nagy része.

Vajdaságban a legnagyobb területen termesztett kukoricának április 5. és 25. között van az optimális vetési ideje, és ilyenkor vetik a második legjelentősebb szántóföldi haszonnövénynek számító szóját is.

Ettől függetlenül, a termelők nem bánnák az egyhetes késést 30-40 milliméter csapadékért cserébe.

Élelmiszerexport csak kormány-jóváhagyással

A háború kitörését követő napokban akkora külföldi kereslet nyilvánult meg a Szerbiában felhalmozott mezőgazdasági termények iránt, hogy egy nap alatt eladható lett volna a felhalmozott mennyiség egynegyede, a szerb kormány biztonsági okból úgy döntött, hogy március 11-ével felfüggeszti az alapvető gabonák és élelmiszerek, a búza, a kukorica, a liszt és az étolaj exportját. Fel is hördültek emiatt a potenciális kiszállítók, akik jó bizniszt véltek felfedezni az előállt, mások számára nyomorúságos helyzetben. Na, de az államnak is vannak feladatai, érdekei és prioritásai. Aleksandar Vučić szerb államfő egyértelműen fogalmazott: a háborúra tekintettel nem tudni, miként alakul a helyzet a továbbiakban a világpiacon, a gabona és az élelmiszer pedig stratégiai termék. Ebben a helyzetben különösen fontos hosszú távra tervezni és a hazai szükségleteket biztosítani.

Az országban havonta 125 ezer tonna búzát és 380 ezer tonna kukoricát dolgoznak fel saját szükségletei fedezésére.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Szerbia jelenleg ezekből a termékekből jelentős felesleggel rendelkezik. Másrészt, az államvezetés évek óta hangsúlyozta, hogy a hivatalos Belgrádra óriási szerep hárul a Nyugat-Balkán és a tágabb térség stabilitásának megőrzésében. Ezért a jelenlegi helyzetben azt kell tennie, hogy a nyerészkedést félretéve a térség azon országaiba szállítson élelmiszert vagy gabonát, ahol hiány van belőlük.

Idén Szerbiában megnőtt az olajos magvú növények, köztük a repce vetéstrerülete
Idén Szerbiában megnőtt az olajos magvú növények, köztük a repce vetéstrerülete

Mivel Szerbia még ma is több százezer tonna búza- és majdnem 1 millió tonna kukoricatartalékkal rendelkezik, ami megközelíti az ország éves szükségletét, lehetővé vált, hogy március 24-én a szerb kormány jóváhagyja búza és kukorica kivitelét Albániába, 28-án pedig ugyancsak ennek a két gabonafélének az exportját Olaszországba. Hogy mekkora mennyiségről van szó pontosan, arról nem szólnak a hírek. De nem is ez a lényeg, hanem hogy Belgrád megmutatta, képes a szolidaritásra a térség országaival.

Elmaradt a termelők tiltakozása

A vajdasági mezőgazdasági termelők hónapok óta fenyegetőznek, hogy széleskörű, úteltorlaszolással járó tiltakozásba kezdenek, ha a kormány nem tesz eleget a gazdálkodási feltételek javítását célzó követeléseiknek. Ezek között a legfontosabbak: a kormány növelje a terület alapú támogatást hektáronként 40-ről 200 euróra (az ötszörösére!), a földműveseknek ne kelljen fizetni a dízel üzemanyagra kirótt jövedéki adót, szigorítsák meg a húsbehozatalt, valamint a tejpor és az élő állatok importját.

Emellett a gazdálkodók érdekvédői ragaszkodnak ahhoz is, hogy a kormány azonnali hatállyal oldja fel a gabona, a liszt és az étolaj kiviteli tilalmát, mert ők most szeretnék eladni termékeiket, amikor csillagászati áruk van.

Illusztráció
Illusztráció
Végül azonban a sorsukkal elégedetlen termelők úgy döntöttek, hogy az április 3-ai szerbiai parlamenti és elnökválasztásra tekintettel mégsem tartják meg a március 29-ére bejelentett demonstrációt, amit az államfői hivatalhoz vezető utak lezárásával kívántak elkezdeni. Hogy közben mi történt, ki késztette jobb belátásra a gazdákat, miként győzték meg őket, hogy most nem elsősorban az ő igényeik kielégítésére tekint elsődleges prioritásként a kormány, az nem derült ki. De tény, hogy a tiltakozás főszervezői egyelőre elálltak a tüntetéstől. Jelezték, hogy a megmozdulásra akkor kerül sor, ha megalakul az új kormány, amellyel megpróbálnak megállapodásra jutni és ha nem sikerül, akkor jön a demonstráció. Egyébként meg június végéig úgysem igen tüntethetnének, mert addig nemigen látnak ki a szántóföldi munkákból. A gazdák követelőzésével kapcsolatosan nem véletlenül érzik sokan úgy az országban, hogy lehetnének kissé körültekintőbbek, együttérzőbbek és szolidárisabbak most, amikor az ukrajnai háború következményei miatt árrobbanás rázza meg egész Európát, és hosszú távon bizonytalanná vált az energiahordozókkal való ellátás, tehát az előállt helyzet nem csak az ő pozíciójukat súlyosbítja, és a teherviselésben mindenkinek, nekik is osztozniuk kell.

Hogy enyhítsen a gazdák baján, a kormány lépett. Márciusi döntésével megduplázta, 4 ezerről 8 ezer dinárra növelte a növénytermesztőknek járó terület alapú támogatást.

Ez azt jelenti, hogy a bejegyzett gazdasággal rendelkező termelők most már 25 700 forintnak megfelelő támogatást kapnak az államtól minden hektár megművelt föld után. Ez nagyjából egyharmada annak, amennyit Magyarszágon kapnak a gazdák. Szerbiában 313 ezer bejegyzett gazdaság van, amelyek összesen mintegy 215 millió euró terület alapú támogatásban részesülnek az idei évben a kormánytól.

Szerbiában is prioritást kaptak a hazai hústermékek

Mindebből, amit eddig leírtam, az olvasó könnyen arra következtethet, hogy Szerbiában más se történik, mint az ukrajnai háborúval járó bajok orvoslása. Természetesen itt sem állt meg az élet, halad minden a maga kerékvágásában. Viszont kétségtelen tény, hogy világban tapasztalható drágulásokat a szerény költségvetéssel rendelkező Szerbiában fokozottan megérzik a polgárok.

Ettől függetlenül az állam teszi a dolgát annak érdekében, hogy megvédje a hazai termelést. Egyik ilyen intézkedése április 1-jén lépett életbe.

Ettől a dátumtól minden olyan üzletnek, amely hús vagy húsból készült termékek forgalmazásával foglalkozik, fel kell tüntetnie, hogy mely termékek számítanak hazainak.

Szerbiában április 1-től külön jelzéssel kell ellátni a hazai hústermékeket
Szerbiában április 1-től külön jelzéssel kell ellátni a hazai hústermékeket

A cél ugyanis az, hogy a fogyasztók asztalára minél több hazai termék kerüljön, hogy véget érjen több évtizedes folyamat, amikor a nyugati országokból importált, közel lejárt határidejű, de olcsó hústermékekkel laknak jól a térség lakói. Attól a céltól, hogy a hazai állattenyésztők, a húsfeldolgozók és a fogyasztótársadalom arányosan haszonélvezője legyen a hazai termelésnek és fogyasztásnak, Szerbia még messze jár. De biztató, hogy legalább az igyekezet megvan hozzá.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

A hímzés hagyománya ma is él, évtizedek óta közösségteremtő erő

Elődeink alkotómunkájának örökségét meg kell őriznünk a következő generációk számára. Az értékfeltáró- és átadó munkának azonban csak úgy van igazán értelme, ha annak közösségformáló, közösségteremtő ereje van – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjátadó- és kiállításmegnyitó ünnepségén, Mezőkövesden.

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.