Back to top

Lesz-e ökológiai állattartás 5-10 év múlva?

A környezetvédelmi és állatjóléti szempontok okán haszonállataink tartásának gyakorlata is átalakulóban van. A célkitűzés szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodást kell folytatni. Szakemberekkel beszélgettünk a témáról.

Az elmúlt másfél évtized során világszerte dinamikusan nőtt a biotermékek fogyasztása. A megkérdezett szakemberek további növekedést jósolnak a hazai ökológiai gazdálkodást illetően is. Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodást szabályzó rendelet komplexitása miatt szorgalmaznának egy olyan, az állattartási rendszerre utaló jelölést, amely a vásárlók felé megmutatja, hogy intenzív vagy extenzív állattartási rendszerből, legeltetett vagy nem legeltetett tartásból származik a termék.

Dinamikusan fejlődő ágazat lett 

A biogazdálkodás a talajok és az élővilág épségének és az emberek egészségének megőrzését célzó élelmezéstermelési rendszer, amely ötvözi a tudományos kutatás és az innováció eredményeit és a hagyományt. Törekszik a környezet megóvására, az egészséges életmódot elősegítő mezőgazdaság és élelmiszertermelés megteremtésére.

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Gazdatrend várvölgyi húsmarha projekt
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Gazdatrend várvölgyi húsmarha projekt
Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Az elmúlt években dinamikusan fejlődő ágazattá vált Európa-szerte – fogalmazza meg az Agrárminisztérium által kiadott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2022-2027) című szakpolitikai dokumentum. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereivel, Allacherné Szépkuthy Katalin vezető szaktanácsadóval, Dr. Márton Aliz okleveles agrármérnök, kutatóval és Dr. Pajor Gábor állattenyésztési csoportvezető, állatorvos-adatelemzővel beszélgettünk az ökológiai állattartás középtávú jövőjéről.

Csökkenés vagy növekedés várható a következő években a hazai ökológiai tenyészetek számában?

Szépkuthy Katalin: Minden bizonnyal növekedni fognak az öko területek, hiszen a Közös Agrárpolitika hazai forrásokkal kiegészítve támogatja újabb földek átállítását és a már átállt területek megtartását. Azonban az, hogy az állattartásnak ebben a bővülésben mekkora szerep jut, komoly kérdés.

Ha megnézzük a jelenlegi trendeket - miután túl vagyunk a covid-krízisen - az adatok azt mutatják az európai piacokon, hogy az öko állati termékek fogyasztása – elsősorban a tojás, tej forgalma – növekedett.

Mi befolyásolhatja a növekedést? Mennyire jelentős tényező, ha ökológiai gazdálkodásra szeretne áttérni egy gazda, hogy ennek komoly szabályozó tényezői vannak?

/Az öko rendelet szerint, amennyiben az átállás kezdetén a gazdaság valamennyi földterületét és állatállományát bejelenti és az állatait döntően a saját gazdaságából származó takarmánnyal eteti, az átállás kezdetén a gazdaságban tartott állatok mindegyike 24 hónap elteltével átállt. A későbbiekben azonban már csak a még meg nem ellett nőivarú (és bármilyen életkorú hím) tenyészállatok bevonásával bővíthető az ökológiai tenyészet./

Szépkuthy Katalin: Az Európai Parlament és a Tanács ide vonatkozó rendelete szabályozza a különböző állatfajtok tartására, takarmányozására és gyógykezelésére vonatkozó előírásokat. Ideértve az állatok eredetére vonatkozó előírásokat is. Akkor lehet egy állati terméket bioterméknek nevezni, ha az az állat biogazdaságban született vagy fiatalon került az ökológiai termelésbe, meghatározóan átállási területről származó vagy már minősített bio takarmányt evett

A várvölgyi húsmarha projektben folyamatosan monitorozzák a legeltetett állatokat
A várvölgyi húsmarha projektben folyamatosan monitorozzák a legeltetett állatokat
Fotó: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Márton Aliz: Nagyban segítené az ökológiai állattenyésztés hazai terjedését, ha az állattenyésztési rendszerek közötti különbséget a fogyasztók értenék, és a különböző rendszerekből származó termékek közül lenne lehetőségük választani.

A tojásokon már régóta szerepel a tartási rendszer kódja, a fogyasztók ezt ismerik, és sokan ez alapján választanak. Helyesnek tartanánk, ha könnyen felismerhetően jelölésre kerülne a csomagoláson, hogy az adott állati termék, legyen az hús vagy tejtermék, intenzív állattenyésztési rendszerből vagy szabadon tartott, extenzív rendszerből származik.

Ne a felé tartson a világ, hogy ne fogyasszunk húst, hanem a mérték és a minőségi fogyasztás felé mozduljunk el.

Léteznek húsalternatívák

Pajor Gábor: Olyan szempontból is érdekes megvizsgálni az ökológiai (és nem öko) állattartás jövőjét, hogy számításba vesszük, léteznek húsalternatívák. Amikor megemlítik például a rovarevést, ez nem azt jelenti, hogy egészben kell megennem egy tücsköt. Hanem azt, hogy várhatóan a rovarok testanyagait feldogozott formában fogják használni fehérjeforrásnak. Léteznek növényi fehérje kiegészítők, valamint legújabban a sejttenyészetek is, ahol őssejtekből próbálnak húsokat előállítani. Úgy gondolom, ha ökológiai mezőgazdaságról beszélünk, azt szeretnénk, hogy megmaradhasson a haszonállatokra alapozott hústermelés, olyan mértékben és termelési módszerekkel, ami hosszútávon is fenntartható, elegendő és egészséges élelmiszert biztosít, miközben jóval kevésbé szennyezi a környezetet.

Ha igény mutatkozik, ez további növekedést hozhat a bio gazdaságok számában?

Pajor Gábor: A KSH adatokból az derül ki, hogy dinamikus fejlődés van az ökológiai termelésben, 2005 – 2020 között a termelők száma háromszorosára nőtt, az öko állattartási terület pedig 3,7-szeresére. Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás 2006-ban csaknem 2 EUR/fő/év volt, 2018-ban valamivel 3 EUR/fő felett. Az biztos, hogy az ökológiai termelés, az állatjólét, a környezetvédelem támogatása alapvető fontosságú. Úgy gondolom, a szálak összeérnek és mindenképpen növekedni fog az ezek iránti igény.

Az írás bővebb változatban olvasható lesz a Kistermelő Lapjának júliusi számában.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.