0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Hazánk PRRS-mentes

Magyarországon a sertésállomány PRRS-mentes, vagyis nincs olyan sertés, amely a légzőszervi és reprodukciós zavarokat keltő, vírusos betegséggel fertőzött lenne. A mentesítés során az állategészségügyi hatóság és sertéstartók szoros együttműködésével számos telepet számoltak fel. Egyes gazdaságokban teljes állományokat cseréltek le, mások vakcinázási programot indítva számolták fel a betegséget.

2010-ben indult az a felmérés, aminek nyomán 2014-ben elkezdődött és 2022 februárjára egy-egy Csongrád-Csanád- illetve Hajdú-Bihar megyei telep kiürítésével be is fejeződött hazánkban a sertésállomány PRRS-mentesítése, vagyis hazánkban nincs olyan állat, amely a sertések légzőszervi és reprodukciós zavarokat keltő, vírusos betegségével fertőzött lenne.

„Azt gondolom, hogy ez elsősorban nagyon fontos gazdasági, másodsorban állategészségügyi eredmény, hiszen a betegség nagyon komoly gazdasági kártételt tud okozni.

Egyes becslések szerint 2 milliárd eurós éves veszteséget okoz a sertéstartóknak a világon.

Ráadásul a hazai állományok védelmével kapcsolatban a hazai piacot is tudjuk védeni, hiszen a mentesség elérésével csak mentes státuszú állatokat szabad behozni Magyarországra” – mondta el az MMG Direkt adásában dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos.

A PRRS ugyan emberre nem veszélyes vírus, ám a sertéseknél szaporodási zavarokat, vetélést, alacsonyabb alomszámot, rossz növekedési erélyt okoz, a hízóállományokban a légzőszervi megbetegedésekkel és a másodlagos bakteriális fertőzésekkel, így megnövekedett állategészségügyi kiadásokkal is számolni kell – az okozott gazdasági kárt ezek után bárki megbecsülheti.

„Éppen a magyar eredmények miatt, Dániában is most kezdődik egy országos mentesítési program, illetve Hollandiában vannak még próbálkozások. A magyar mentesítési programnak az volt az újdonsága, hogy területi alapon, állománycserével, illetve vakcinázással egybekötött módon tudtunk fertőtleníteni”

– magyarázta Bognár Lajos.

Nagyon szórt volt az állomány, volt olyan megye, ahol az állományok 57 százaléka volt fertőzött, más megyékben pedig egyáltalán nem fordult elő a betegség. Az állattartó telepek közel harmada volt fertőzött, és ehhez képest jutottunk el oda, hogy évi 6-800 millió, összesen 7 milliárd forintos állami befektetéssel mára elmondhatjuk, hogy mentessé vált az ország.” A mentesítés évei alatt folyamatos vérvételekkel vizsgálták az állományokat, és a termelőkkel egyeztetve a fertőzöttség mértékétől függően teljes állománycserét hajtottak végre, vagy vakcinázási program indult.

 

A PRRS-t tehát hazánkba már csak behurcolni lehet. Ennek ellenszere pedig a szigorú járványvédelem fenntartása. Az állategészségügyi szabályok évszázadok óta ugyanazok:

zártan kell tartani az állományt, nem szabad ismeretlen státuszú állatot behozni, nem szabad idegeneket beengedni az állományba – még a háztáji állományba sem!

„Ezeket a vírusokat, baktériumokat a cipővel, ruhával, eszközökkel is be lehet hozni. Tehát itt elértünk a következő nagyon fontos ponthoz, az állandó takarítás, fertőtlenítés, az eszközök, a ruházat megfelelő karbantartása, tisztítása, cseréje az, ami nagyon fontos” – hangsúlyozta a főállatorvos.

Az állategészségügy státusz megőrzése érdekében az országos főállatorvos sertéscenzust rendelt el. A Nébih elsősorban a kisebb sertéstartók számára egy járványvédelmi útmutatót is készített, amelyet az összeírás során juttatnak el az érintett gazdákhoz.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu