Back to top

Zöldségtermesztés: a helyzet naponta változik

A napokban sárgarépa termesztőknek tartottak szakmai délutánt Zsombón, és Őszi Hajtatási Nap volt Szentesen. Mindkét programon hangzottak el tanulságos megállapítások a jelenlegi és a jövőben várható helyzet kapcsán. Körülbelül egy dolog biztos: hogy semmi nem biztos…

A két rendezvényen elhangzott előadásokról hamarosan részletes beszámolót közlünk a Kertészet és Szőlészet hetilapban.

Minél szebbet, minél jobbat, minél többet, minél kevesebb termelési költséggel...
Minél szebbet, minél jobbat, minél többet, minél kevesebb termelési költséggel...
Fotó: Nagy Z. Róbert
Sárgarépa szakmai délután, Zsombó 

A területbejáráson megjelent termelők a Nunhems sárgarépa fajtáit tekinthették meg, a kertészetben alkalmazott technológiákat bemutatta a termelő, és több háttéripari cég munkatársa is megjelent, akik a sárgarépa termesztésben is használható biostimulátoraikat, növényvédőszereiket, vagy a tápanyag utánpótlásban alkalmazható készítményeiket mutatták be.

A növényvédőszer hatóanyagok kivonása környezetvédelmi szempontból üdvözlendő, de nem kis kihívás a termelőknek, hiszen így a növényvédelmi problémákat más megoldásokkal kell kezelni.

A biostimulátorok jelentősége egyre nagyobb, hiszen a megoldás az lehet, hogy a növényt minél jobb kondícióban kell tartani, így ellenálló képessége is jobb lesz.

Bemutattak többek között egy Trichoderma gomba rasszokat tartalmazó készítményt, mely már kikelés után rákapcsolódik a sárgarépa gyökerére, és ekkortól kölcsönös előnyöket biztosít táplálkozási szempontból egymásnak a gomba és a répa.

A gomba a növényen térparazitaként megakadályozza hogy más, például patogén gombák oda jussanak. A tárolási betegségekért a répánál nyolc féle gomba felelős, ezeknek egy részét, a jelentősebb problémákat okozókat képes a Trichoderma kiszorítani.

Sok sárgarépa termelő érkezett Zsombóra a szakmai délutánra
Sok sárgarépa termelő érkezett Zsombóra a szakmai délutánra
Fotó: Nagy Z. Róbert
A termesztés gazdaságosságáról szólva kiderült, hogy itt is az jellemző, mint más szegmenseiben a zöldségtermesztésnek: a költségek egyre emelkednek, és ennek mértéke szinte tervezhetetlen, mint ahogy az is, hogy ezeket a költségemelkedéseket eladáskor érvényesíteni tudja e, és ha igen, milyen arányban a termelő. Épp ezért törekedni kell arra hogy minél költséghatékonyabban, minél jobb minőségű és minél nagyobb mennyiségű termést sikerüljön elérni.

A sárgarépánál a tárolásnak az energiaköltsége igen jelentősen megemelkedett, így esélyes, hogy egész Európában egyre kevesebben szeretnének költeni a tárolásra az egyébként is magas hektáronkénti körülbelül 3,5 millió forintos termelési költség mellett.

Hiszen a tárolási költség erre még rárakódik, minél hosszabb idejű a tárolás, annál jobban – és akkor még a tárolási veszteségekről nem is esett szó.

A tárolásnak eddig fontos árszabályozó szerepe is volt, mivel nem a betakarítási szezonban egyszerre zúdult az összes sárgarépa a piacra, hanem részletekben, időben elnyújtva.

Most a hűtőtárolás alternatívájaként az lehet egy megoldás, hogy a termelők minél tovább a területen tartják a sárgarépát. Erre több technológia is létezik, a nagyobb fagyok ellen védhető a termés leszántással, szalmatakarással, vagy fátyolfóliás takarással, ám ezeknek is van számottevő költsége is és csak bizonyos hőmérsékletig jelentenek megoldást a a fagyos téli időszakban.

Elhangzott egy olyan nem túl optimista megállapítás is, hogy ha most egy csapásra minden helyre jönne és megoldódna (háború, energia árak, infláció, euró-forint árfolyam), akkor is 5-6 évnek kell eltelnie, mire visszarendeződne a helyzet az ideálisnak tekinthető járvány előtti, vagy ahhoz hasonló állapotokra…

Gyönyörűek, ízletesek, kérdés, hogy a magyar vásárlóknak lesz e rájuk pénze?
Gyönyörűek, ízletesek, kérdés, hogy a magyar vásárlóknak lesz e rájuk pénze?
Fotó: Nagy Z. Róbert

Őszi Hajtatási Nap, Szentes

A hajtatásos zöldségtermesztésben érdekelt cégek kiállítását tekinthették meg a rendezvényre látogatók, és számos vetőmag forgalmazó termékeinek az eredményeit is láthatták az asztalokon a résztvevők.

A szakmai előadásokon itt is szó volt a biostimulátok fontosságáról, és hogy ezek hogyan segítik a növényeket a stressz tűrés fokozásával, a jobb tápanyag és vízhasznosítást támogató hatásukkal, hogy csökkenthető ezeknek köszönhetően a növényvédelemre fordított költség, és javítható így a jövedelmezőség. Az e tárgykörben példaként hozott kísérletek közül érdemes kiemelni

egy Japán kutatást, ahol kukorica-, és halfeldolgozásból származó hulladékokat mikrobiológiai módszerekkel bontottak le és alakítottak növények számára felvehető tápanyagokká.

Az így termelt zöldségek mennyisége ugyan 4 százalékkal kevesebb volt a kontrollhoz viszonyítva, ám ha hozzávesszük, hogy itt gyakorlatilag hulladékot használtak fel tápanyagként, és a költségoldalon ez milyen költségcsökkenést eredményezett, akkor igen pozitívnak tekinthető az eredmény.

Szó esett még az előadások során a fóliás termesztésben hasznos precíziós technikák alkalmazásáról. Ezek nagyban segítik a termelők döntéseit így a tápanyag utánpótlás, növényvédelem terén költség csökkentés érhető el.

Az már kevésbé ennyire pozitív, hogy a hajtatásos zöldségtermesztés gazdasági helyzetének elemzése kapcsán elhangzott, hogy hiába az uniós támogatások, ha azok mellé csak a mostani piaci alapú hiteleket vehetik csak fel a beruházni szándékozó gazdák, (a jelenlegi magas kamatokkal) akkor a fejlesztések le fognak állni.

Az sem vetít előre túl szép jövőképet, hogy a Szentes környéki hajtatásos termesztéssel foglalkozók terményeit korábban elsősorban a magyar piacon értékesítették, és csak ha szükséges volt, akkor szállítottak ezekből külföldre.

Azonban most elhangzott, hogy ha a közeljövőben a magyar vásárlóerő olyan mértékben lecsökkenne, hogy a hajtatásos paprikára és paradicsomra nem lenne megfelelő kereslet, akkor felkészültek arra, hogy akár a teljes mennyiséget külföldre adják el…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Szigorúan fogják ellenőrizni az Ukrajnából érkező gabonákat

A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében - közölte Nagy István agrárminiszter.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

A fahéj lehetséges hatásai a memóriára és a tanulásra

A fahéj, a jól ismert aromás fűszer, amelyet sokan használunk sütemények sütéséhez és sós ételek főzéséhez is, a cinnamomum fák belső kérgéből származik. Ezek örökzöld fák a Himalájában és más hegyvidéki területeken, valamint Dél-Kína, India és Délkelet-Ázsia esőerdőiben és más erdőiben.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.