0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

Illatok bűvöletében

Valahol a dzsungel egy kis folyóján ebben a pillanatban is megszállottan evez valaki, hogy felfedezzen egy újabb növényt, virágot, ami tovább gazdagíthatja a parfümök összetevőit, mondja Zólyomi Zsolt parfümőr, akit a „magyar orrnak” is neveznek.

A parfümmester vagy parfümőr az, aki az illatokat megkomponálja. Ez a szakma nagy szorgalmat és folyamatos tanulást igényel. Napjainkban a parfüm­ő­rök, akiket orroknak is neveznek (a francia nez, azaz orr szóból) parfümiskolában sajátítják el a parfümkészítés tudományának minden fortélyát, ahová nagyon nehéz a bejutás, akár éveken keresztül is eltarthat a próbálkozás. Emellett maga a képzés is több évet vesz igénybe. A parfümmester legfőbb, legbonyolultabb, legtöbb időt igénylő feladata az illatok megtervezése. Az „orr” tudja, hogy milyen hatással van egyik illat a másikra. Tudja, hogy két illat egymás hatását képes felerősíteni vagy csökkenteni. A tesztelés pedig időigényes folyamat. Az orr ugyanis olyan érzékszerv, amely néhány szippantás után elfárad. Több hónapot, akár több évet is igénybe vehet, mire egy parfüm elkészül.

Miskolcról Versailles-ba

Adódik a kérdés, hogyan jut valakinek eszébe a miskolci iskolás évek után, hogy éppen parfümőr legyen? Hozzátéve, hogy jelenleg is az egyetlen, Magyarországon dolgozó parfümmesterről van szó.

– Kisgyerekkorában az ember mozdonyvezető, kukás, postás akar lenni, parfümőr biztosan nem, mondja Zólyomi Zsolt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 35 éves volt, amikor eljutott a nagy múltú versailles-i parfümiskolába, az ISIPCA-ba, amit a képzés „Harvardjának” is neveznek.

A kurzuson mindössze tizenketten tanultak, és az iskola történetben Zólyomi Zsolt volt eddig az egyetlen magyar „diák”. Eredetileg növénybiológus kutatónak tanult, és a doktori iskolát hagyta félbe a parfümiskola kedvéért.

A legillatosabb virágok

A parfümök illatát zömében növények, virágok adják. Persze nem csak azok, lehetnek állati illatok is, mint az ámbra, vagy szintetikusan előállított illatok. A virágokból pedig nem mindig a szirmokat használják, van, amikor a gyökér, a termés vagy a rizóma bizonyul alkalmasnak.

A parfümipar legkedveltebb illatai: damaszkuszi rózsa, levendula, keserűnarancs, jázmin, szantálfa, ibolya, írisz, magnólia, vetiver, nárcisz.

A parfümőr szakmának az alapja a különlegesen érzékeny, kifinomult szaglás. Visszakanyarodva a gyerekkorhoz, Zsolt azt mondja, fiatalon egyáltalán nincs az ember tudatában ennek a képességnek, fogalma sincs arról, hogy másképp szagol, mint a többiek, azt hiszi, ez mindenkinél egyformán működik. Ennek csak lassan ébred tudatára. Kiskamasz korában jött rá, hogy mások nem érzik azokat az illatokat, amit ő igen, de ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget.

Azért itt meg kell jegyezni, hogy már kamaszkorában kialakult nála az a furcsa hobbi, hogy iskola után, amikor a többiek focizni mentek, ő előtte beszagolt néhány drogériába, mert csábították az illatok és a csinos eladólányok. Hobbijának nagy hasznát vették a barátai, rendre igénybe vették különleges tudását, hogy jól sikerüljön a randijuk egy találó parfümválasztással. Így kezdődött a parfümtanácsadói karrierje…

Nagyon szeretett olvasni, az irodalomban képzelte el magát, példaképe az édesanyja volt, aki magyart és latin nyelvet tanított Miskolcon. Édesapja pedig szemorvos volt, és családi igény mutatkozott arra, hogy társadalmilag hasznos szakmát válasszon, ezért nem lett bohém művész, hanem biológus kutatónak tanult.

Itt jön képbe ismét a szaglás, hiszen tanulmányai során növényekkel, illóolajokkal került kapcsolatba, és nagy hasznát vette a jó szaglásának. És egyre többet foglalkozott az illatokkal, így végül nem lett kutató, helyette a parfüm­kreációk szakembere.

Választását nem bánta meg, hiszen Magyarországon a mai napig az egyetlen profi, magasan képzett parfümmester, akinek a neve nagyon jól cseng szerte a világban. Körbeutazta a világot, az iparág szinte összes divatcégének dolgozott már, és számos híres parfüm fejlesztésében vett részt.

A parfüm születése

Egy parfümkészítő több ezer alapanyagból dolgozik, elképzelni sem tudjuk, honnét lehet ezekhez az olykor extrém módon különleges illatokhoz hozzájutni.

A magyar orr kedvencei

Keserűmandula, tölgyfa, rum, különféle teák, orgona, eső és víz, bergamott, narancsvirág.

Megtudom, hogy évente rendeznek a parfümőrök számára alapanyag-kiállítást Párizsban, ahova a világ minden részéről érkeznek termelők, desztillálók, gyártók. Minden újdonságot, amit felfedeztek, kivontak, kikísérleteztek, megmutatnak ott, és válogatnak belőlük az illatkreátorok. Természetesen vannak divatos illatok, és mindig keresik az újdonságokat is. Szívesen használják például az egzotikus virágokat, és folyamatosan kutatnak egy eddig még ismeretlen növény után.

– Valószínű, hogy ebben a pillanatban is evez valaki egy elhagyatott őserdei mellékfolyón, hogy találjon egy olyan virágot, amit eddig nem használt a parfümipar. És majdnem minden évben találnak, jegyzi meg Zsolt.

A parfümőr munkájának is többféle szintje van. A szakma csúcsa, amikor a parfümmester személyre szabottan állítja össze az illatkompozíciót.

– A munka úgy kezdődik, hogy odamegyünk a megrendelőhöz, és jól megszagoljuk, a bőr illata ugyanis abszolút egyedi, biometrikus azonosításra alkalmas,

avat be a titkos részletekbe Zsolt. – Ezt hosszas beszélgetés követi, amikor egyebek között fény derül a gyerekkori emlékekre, felidéződnek a kellemes és kellemetlen illatok, szóba kerülnek a kedvenc virágok, vagy hogy mivel foglalkozik az illető, és milyen alkalomkor szeretné majd használni a parfümöt. Az agyamban és az orromban már ott van, hogy mit szeretnék érezni. Ezután a rendelkezésemre álló közel 6000 alapanyagból megpróbálom rekonstruálni a kialakult illatötletet.

Magyar volt az első parfüm

A világ legelső alkoholos parfümje az úgynevezett magyar királyné vize volt, amelyet 1370 körül készítettek. Alapja a narancsvirág (Citrus aurantium), rózsa, menta, citromfű (Melissa officinalis), citrom és rozmaring volt. Ez a „víz” századokon át uralta az illatszerpiacot. A versailles-i illatmúzeumban, ahol a régi illatokat időnként újrakreálják, most is megszagolható.

Ez a munka több hónapon át tart, és a megrendelők csillagászati összegeket fizetnek az olyan illatkreációért, amilyen senki máson nem érezhető. Ebbe még az is belefér, hogy Zsolt személyesen szállítja ki az elkészült illatot, akár Peruba vagy Dubajba is. Több világsztár viseli már Zsolt kreációját, például Eva Mendes is a magyar orrot kérte fel az egyedi illatának megtalálására.

Ennél kevésbé személyre szabott feladat, amikor egy nemzetközi cég kéri fel a parfüm­készítőt, hogy megalkosson egy új illatot, ami majd kereskedelmi forgalomba kerül. Ekkor nincs esély találkozni a leendő használókkal, vevőkkel, nem lehet őket szagolgatni. Ez esetben azt kell tudni, hogy kiket szeretnének megcélozni az új illattal: japán tiniket vagy amerikai üzletasszonyokat? Ilyenkor az aktuális ízlésvilág, az éppen divatos illatok nyújthatnak támpontot.

Kérhetünk személyes tanácsot is a parfümmestertől. Besétálunk például Zsolt budapesti belvárosi parfümériájába és megkérjük, keresse meg a meglévő parfümök közül azt, ami hozzánk a legjobban passzol, vagy számunkra a legmegfelelőbb.

Milyen szaga volt az első világháborúnak?

Több, izgalmas kihívást jelentő alkotás is fűződik a nevéhez, például a dubaji világkiállítás magyar házának illatosítása. A feladat az volt, hogy illatokban jelenítse meg Magyarország vizeit, mutassa meg a vizek sokféleségét. Erre ötféle illatot kreált, a pavilonban sétálva lehetett többek között érezni a termálvíz, a tündérrózsák, vagy a friss csermelyforrásvíz illatát. Ennek köszönhetően több millió ember ismeri már Magyarország illatát, meséli Zsolt.

Büszke arra, hogy Pannonhalmán megalapíthatta az illatmúzeumot, amelynek célja, hogy a látogatók közel kerülhessenek a magyar illatkultúrához és a gyógynövénykincshez.

Valóban extrém felkérést jelentett az első világháború szagának megjelenítése. A háborús szagok „életre keltése” meg is valósult a Várkert Bazárban rendezett kiállításon.

Lövészárokban heteket eltöltött katonazubbony, bakancs, kapcarongy, lőpor szagát állította elő. – Egy parfümőr mindent képes rekonstruálni, még ezt is, jegyzi meg.

Zsolt úgy érzi, hogy eljutott a szakma csúcsára, köszöni szépen, jól van, másra nem vágyik, mint hogy továbbra is az illatok bűvöletében éljen. Azért két dolgot még biztosan megvalósít. Hamarosan megnyitja az ország első parfümiskoláját, ahol szeretné a tudását és a tapasztalatait megosztani a fiatalokkal. Végezetül pedig itt az ideje, hogy előrukkoljon egy saját parfümmárkával.

Forrás: Kertbarát Magazin