0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Olvasni lehet a talajszelvényből

A gyümölcstermesztés sikerében is meghatározó tényező a talaj, ez volt a Lucza kertész praktikum szabadföldi továbbképzés-sorozat egyik központi témája a MATE gyümölcstermesztési kutatóállomásain. A talajtermékenység megőrzése és javítása mellett növényvédelmi, élettani és szakmapolitikai tájékoztatók is elhangzottak.

Érd határában, az Elvira-majorban az 1950-es évek óta foglalkoznak gyümölcskutatással, mondta Lakatos Tamás, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetője. A kísérleti ültetvények és génbankok körülbelül 60 hektáron terülnek el, közülük a harmadik nyaras intenzív cseresznyeültetvényt láthattuk, ahol fajta- és alany-, valamint koronaforma-kísérleteket állítottak be. A terület talajadottságai nagyon jók, a löszön kialakult csernozjom talaj termőrétege 30-90 centiméter.

Avatott szemmel már a talajszelvényről sok minden leolvasható, derült ki Kovács Károly, a Miskolci Egyetem munkatársa elemzéséből. Az érdi termőtalaj valószínűleg valamilyen természetes gyep, változatos lágyszárú vegetáció alatt alakult ki. Ha elég a csapadék, a mi klímánkon a természetes növényzet az erdő, ami kevesebb szerves anyag felhalmozódásával jár a szinte folyamatos lebontó folyamatok miatt.

Füves területeken azért lesz több humusz a talajban, mert nyáron és télen szünetel a lebomlás, több szerves anyag halmozódik fel.

Ennek a termékeny A-szintnek már a színe is jelzi, hogy körülbelül 2,5-3% lehet a humusztartalma. Alatta fokozatosan nő a mésztartalom, ami a lösz alapkőzetből ered. A hazai löszök 25-30% mésztartalommal rendelkeznek, de a talajképződési folyamatok a felszínen csökkentik ezt az arányt.

A termőréteg alól szedett talajminta erősen pezsgett a rácsöpögtetett 10%-os sósav hatására, ami 10-15%-os mésztartalomra utal. A lösz alapkőzet még átjárható a gyökerek számára, 120-130 cm mélyen is lehet gyökérmaradványokat találni. Vízháztartás szempontjából a csernozjom igen kedvező szerkezetű, bár, valószínűleg a munkagépek miatt, legfölül erősen tömörödött réteg alakult ki.

Személyes ismeretségben kell lenni a talajjal, hangsúlyozta Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója, és folyamatosan be kell ruházni, hogy jó állapotban maradjon. Tragikus a világon a talajpusztulás, az EU-ban óránként 11 hektárt veszünk ki a termelésből, aminek csak a harmada az infrastruktúra vagy ipari célú kivonás. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy javítsuk a humusztartalmat, ami a talaj értékét adja. Ehhez folyamatosan takart felszín szükséges és az, hogy minél hosszabb ideig legyenek élő gyökerek a talajban. A tarlómaradványok vagy a nyesedék célzott lebontásával közvetlenül növelhető a szerves anyagok mennyisége, amihez cellulózbontó baktériumokat hívhatunk segítségül. Talajalgák segíthetnek a vízmegtartásban, nitrogénkötő baktériumok a levegő nitrogénjének hasznosításában.

Magyarország élen jár a talajmikrobák használatában, 1980-ban jelent meg az első ilyen termék,

és a gazdálkodók használják is a sokféle új készítményt, mondta Daoda Zoltán.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu