0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 18.

A saját zöldség íze

Azt tapasztalom, hogy az árak emelkedése miatt többen termelnek, mint régebben. Remélem, egyre inkább tudatosabbá válnak az emberek, ha megtapasztalták a saját zöldség ízét.

– fogalmaz Kovács András, aki a Somogy vármegyei Berzencén termelt palántáit kínálja az otthon kertészkedni vágyóknak. palánták

Kovács András: csak a palánták maradtak,de jócskán kibővített kínálattal
Kovács András: csak a palánták maradtak, de jócskán kibővített kínálattal

– Kertészmérnökként végeztem 2015-ben, majd a növényorvos MSc-t is elvégeztem. Egyetemi első éveim alatt zöldségter­mesztőként képzeltem el magam, kutattam a viszonylag gyorsan forintra váltható tevékenységeket. Fontos szempont volt, hogy kis területen, kis befektetéssel, rövid megtérülési idővel neki tudjak fogni – idézi a kezdeteket.

– Az egyetemi tanulmányaim közben, 2012-ben édesapám édesburgonya-ter­mesztésbe fogott, amibe jó gyerek módjára belehelyezkedtem. A diplomamunkámat is ebből írtam, magyar szakirodalom híján szinte teljesen angol nyelvről fordítottam a kutatási eredményeket a témában.

Tevékenyen részt vettem a termesztéstechnológia kialakításában és a szaporítóanyag-előállításban. A termelés mellett az értékesítésbe is belefolytam, webáruházat indítottam. Két édesburgonya-termelés szakkönyvet és édesburgonya-receptkönyvet is kiadtam, ezek ezres darabszámban keltek el, és egyetemi könyvtárakban is ott vannak egyetlen magyar szakirodalom gyanánt. Az évek haladtával magas szintre fejlesztettem az édesburgonya palántáink minőségét, több milliót neveltem fel. Az édesburgonya-értékesítés 2019-ben stagnálni kezdett, viszont a palánta terén felfutást tapasztaltam. Elkezdtem paradicsom- és paprikapalántákat értékesíteni, és ahogy vettem házat, nekiálltam kertészkedni a telkemen. Feleségemmel, aki szintén kertész, minden évben bővítettük a kertet, és ráfordultunk az önellátásra.

Kovács András elmondta: 2020-ban felütötte a fejét a covid, és a pánikvásárlások miatt nagyon sokat dolgoztak. 2022-ben érkezett a csökkenés, egy évvel később ki sem „nyitotta” a webáruházban a termés értékesítését. Csak a palánták maradtak 2024-től, de jócskán kibővített kínálattal.

– Összességében néhány száz növényfajt nevelek, párszázas és párezres darabszámban, ami nagy előrelépés az elmúlt tíz év egy főnövényéhez képest. Családi gazdaságként működünk, azonban a palantas.hu már teljesen az én és a feleségem vállalkozása, míg az édesburgonyát szüleimmel közösen csináltuk az elmúlt tíz évben. A családi gazdaságban található erdő, szántó, élelmiszer-feldolgozó üzem, csomagoló és raktár, valamint 7500 négyzetméternyi fóliasátor. Ezek közül a csomagolás, raktározás és a palántanevelés tartozik hozzám szorosabban. Az üzemméretet tekintve körülbelül 100-200 ezer palántát értékesítek többéves átlagban.

Elsősorban zöldségpalántákat nevelek és értékesítek. Idén tizenegyfajta paprikát, nyolcféle paradicsomot, háromfajta édesburgonyát, nyolcféle salátát, káposztákat, brokkolit, karfiolt kínálok.
paradicsom
Illusztráció

Van háromfajta karalábé, padlizsán, háromféle cukkini, patisszon is. Különböző tökféléket, sárga- és görögdinnyét, nagy mennyiségű zellert, többféle uborkát, tízfajta fűszernövényt is választhatnak az érdeklődők. Egyedülálló módon még kukoricapalántát is kínálok. A legkeresettebbek a slágernövények, például a paprika és paradicsom, nálam a nagy múltja miatt az édesburgonya a sláger még mindig, de jól fogynak a nehezen termelhetők is. Az a koncepcióm, hogy a ma emberének is elérhető legyen egy „fullos” konyhakert, minden jóval, olcsóbban, mintha a boltban venné meg a zöldségeket, és természetesen beltartalmi értékeit tekintve magas minőségben. A palántáim arra nyújtanak megoldást, hogy ne kelljen januártól kezdve nevelni a növényeket otthon, hanem minimálisra csökkentett munkával lehessen a legjobb eredményt elérni.

A palántáim magas minőségűek, sokszor vissza is jeleznek a vásárlóim. Mindenből készítek saját célra fajtavizsgálatokat is.

A palánták előállítása nagy odafigyelést igényel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: