Az elmúlt évek során gyakran szembetaláltam magam azzal a problémával, hogy egy adott baromfifajtának a takarmányozásában különleges igényeknek kellett megfelelni. Egyéb esetekben nem az apró jószág különleges igényeit akartam kielégíteni, hanem az azok húsát és tojását fogyasztó családtagjaimét, akik szójaallergiások vagy gluténérzékenyek. Ilyen igényekre szabott tápot azonban a kis kereslet miatt nem lehet kapni. Jogosan merült fel bennem a kérdés: miért is ne lehetne ezt házi körülmények között megoldani?
Fürjekkel is foglalkozom, a nekik szánt „gyári” táp az úgy néz ki, hogy 0-6 hetes korig fürjindító-, 7 hetes kortól fürjtojótáp. Saját magamnak készített receptekkel a jobb eredmények elérésének érdekében finomítottam az eredeti receptúrán: 1 hetes korban indító-, 2 hetesnek nevelő-, 3–6 hét között befejező-, 7 hetes kortól a tojóknak tojó-, a kakasoknak hizlalókeveréket adok – ma már.
De előtte elmentem egy mezőgazdasági suliba, hogy megtudjam, hogyan lehet mindezt kivitelezni. Középiskolában ennyire részletesen nem tanítják a takarmányozást. Aztán elkezdtem az interneten keresni, de akkoriban még nem találtam semmit erről, és a mai napig sincs több információ. Ha mégis találok valamit – ennyi évvel a hátam mögött –, most már látom, hogy hibásak vagy teljesen rosszak a leírtak. Próbálkoztam könyvtárban könyveket keresni, de ezek a szakkönyvek nagyon régiek, nem a kornak és nem a mai fajták igényeinek megfelelő tartalommal rendelkeznek.
Amint hazajöttem, elkezdtem a számolásokat, keveréseket.
Az általam kikevert tápokat a fürjeimen kezdtem tesztelni, hiszen a fürjek nagyon gyorsan reagálnak minden pozitív és negatív változásra. Két csoportot alakítottam ki: az egyikben továbbra is a régi tápot etettem, a másik csoportnak pedig az újdonságokat adtam. Sokat jegyzeteltem, figyeltem, végül meglett a „tökéletes” recept. Ekkorra már lett annyi rutinom, hogy a többi baromfinak is bátran kezdtem adni a saját tápjaimat.
Másodsorban a keveréktakarmányt milyen alapanyagokból lehet összeállítani. A fajtaigényekre a későbbiekben fogok visszatérni, most megmutatom, milyen alapokkal dolgozom.
Energiahordozók: árpa, búza, cirok, köles, kukorica, rozs, rizs, tritikálé, tönkölybúza, zab.
Energia- és fehérjehordozók: borsó, bükköny, lenmag, lucernapellet, napraforgó, repce.
Fehérjehordozók: édes csillagfürt, extrahált napraforgódara, extrahált szójadara, tökmagpellet.
Alternatív fehérjehordozók: szeszipari élesztők, kukoricaglutén, burgonyafehérje, baktériumfehérje-lisztek.
Takarmány-kiegészítők: takarmánymész, vitamin és ásványi anyag keveréke (premix).
Ezen kívül számtalan alapanyag áll a rendelkezésünkre, például dióbél, szőlőmagpellet, DDGS, CGF, katonalégylárva-liszt, monokalcium-foszfát, olajok, gyógynövények stb.
Ismerve az adott alapanyagok beltartalmi értékeit és a bekeverhetőségi arányait, biztonságosan ki tudom számolni a jószág igényeit kielégítő keverék receptjét.
A gabonák beltartalmi értékeiről a legegyszerűbben úgy szereztem megbízható információt, hogy agráregyetemeket és vizsgálólaboratóriumokat kérdeztem. Az agráregyetemek nagyon segítőkészek voltak, és átküldték a Magyarországon termelt gabonamagvak átlagos beltartalmi értékeit tartalmazó táblázatukat. Gabonákat vizsgáló laboratóriumi intézményektől is szereztem információkat. A többi alapanyagról információt a csomagoláson feltüntetett adatokból szereztem.
Ha már szánok időt az általam fogyasztott élelmiszerek csomagolásán lévő információkat elolvasni, akkor szánok ugyanennyi időt az állataimra is.
Hogyan készítek keveréket a fenti recept alapján? Mindösszesen egy mérlegre és egy darálóra van szükségem. A darálandó összetevőket (búza, kukorica, extrahált szójadara) kimérem, összekeverem, és a darálóba öntöm. Azért keverem össze és nem egyesével öntöm a gépbe, mert egyes alapanyagok a magas olajtartalmuk miatt beletapadhatnak a gépbe, vagy az apróbb magvak önmagukban csak átesnének a daráló rostáján, viszont vegyítve azokat is megtöri a gép. Amíg a gépen átmegy a keverék, addig a maradék összetevőket is kimérem és alaposan elegyítem. Amint lejárt a daráló, összeöntöm a két részt és alaposan összedolgozom. Ez kis mennyiségnél történhet kézzel, közepes mennyiségnél fúróba rögzíthető keverőszárral, nagy mennyiségben betonkeverővel. Figyelek az időre is, minél alaposabban, de rövidebb ideig keverem, mert a hosszas keverésnek az lesz az eredménye, hogy a nagyobb darabok a felszínre kerülnek, az apróbb vagy poros részek leülepszenek az edény aljára. „Lustáknak” egyébként léteznek háztáji méretű csigás takarmánykeverők is.
Előnyben részesítem a darálást, mert jobban hasznosul a takarmány, a jószág nem tud válogatni az egyes összetevőkből, nem hagy hátra neki nem tetsző magvakat. Takarmány-kiegészítőkkel jól elegyíthető, így nem maradnak a „poros” összetevők az etetőben. Egyenletesebb az etetés, ezáltal az állomány fejlődése, tojáshozama egyöntetű.
A daráló rostáját mindig az adott fajtának és azon belül a kornak megfelelően választom meg.
Bizonyos állományaim valamiért nem fogyasztották szívesen a porosabb részeket. Erre van egy nagyon jó trükköm, mégpedig növényi olaj hozzáadásával kötöm meg a poros részt – 10 kiló daráléknak a 20-30%-a por, ehhez 2-3 dl olajat keverek. Vizet nem használok, mert az negatív irányú biokémiai folyamatokat indít el a darált gabonaszemekben.
A fel nem használt keveréket pedig jól záródó vödörben, hordóban, száraz, hűvös, fénytől védett helyen tárolom, de a legújabb megoldásom a tárolásra a vákuumzsák.
Az alapanyagokat mindig úgy választom, hogy az év 365 napjában rendelkezésemre álljanak, vagy beszerezhetőek legyenek. Ehhez azonban meg is kellett találni azt a forrást, aki ezt nekem folyamatosan biztosítani tudja. Ez azért fontos, mert az állataink az állandóságot szeretik. Súlyos gondokat tud náluk okozni, ha folyton változik a táplálékuk összetétele, még akkor is, ha a beltartalma ugyanaz marad. Itt jegyezném meg, egyes alapanyagok megnövekedett beszerzési idővel rendelkeznek, főként a szójamentes takarmányozáshoz szükségesek. Ennek a megoldása az lett, a tárolókba belemértem 3 heti adagot, ennél a szintnél húztam egy jól látható vonalat. Ha fogytán az összetevő és előbukkan a vonal, tudom, hogy 3 hetem van a beszerzésre.
Szabó István
kistermelő
