Az amerikai felnőttek mintegy 5%-a tartja magát vegetáriánusnak a 2018-as adatok szerint. Az étrend a fiatalabb felnőttek körében elterjedtebb: A 18-34 évesek 8%-a és a 35-54 évesek 7%-a mondja, hogy betartja a vegetáriánus étrendet, míg az 55 éves és idősebb felnőttek mindössze 2%-a.
A Northwestern Medicine kutatói összehasonlították az Egyesült Királyság Biobankjának genetikai adatait 5324 szigorú vegetáriánusról, akik nem fogyasztanak halat, baromfit,vörös húst vagy tenger gyümölcseit, 329 455 mindenevő kontrollcsoporttal.
E gének közül több, köztük a három legfontosabb közül kettő (NPC1 és RMC1) a lipid (zsír) anyagcserében és/vagy az agyműködésben játszik szerepet.
Nabeel Yaseen, a Northwestern University Feinberg School of Medicine patológia professzor emeritusa és a tanulmány társszerzője szerint a növényi termékek a hústól komplex lipidekben, különösen szfingolipidekben különböznek, amelyek kritikus szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében és működésében.
Az egyik azonosított gén, a VRK2 szintén összefüggésbe hozható az anorexiával. A szigorú, hosszú távú vegetarianizmus körülbelül kétszer olyan gyakori a nőknél, mint a férfiaknál. Az étkezési zavarok szintén gyakoribbak a nőknél, és egyes tanulmányok szerint összefüggés van a vegetáriánus étrend és az étkezési zavarok között. Ezért a kutatók remélik, hogy annak jobb megértése, hogy mi teszi az embereket vegetáriánussá, segíthet az étkezési zavarok, különösen az anorexia hátterében álló mechanizmusok feltárásában is.
A tanulmány eredményeit óvatosan kell általánosítani, mivel a brit Biobank résztvevői általában egészségesebbek és jobb társadalmi-gazdasági státuszúak, mint az általános népesség. Emellett idősebbek és nagyobb valószínűséggel nők.
Mi akadályoz meg minket abban, hogy a vegetáriánus étrendet válasszuk?
A vegetáriánusok továbbra is kisebbségben vannak az Egyesült Államokban, és a szigorúan ezt az étrendet követők valódi száma valószínűleg sokkal alacsonyabb, mivel a magukat vegetáriánusnak vallók 48-64%-a számol be hal, baromfi vagy vörös hús fogyasztásáról.
Yaseen szerint ez arra utal, hogy a környezeti vagy biológiai korlátok felülírják a vegetáriánus étrend betartásának vágyát.
Ráadásul az étel- és italpreferenciát részben az határozza meg, hogy az egyén szervezete hogyan metabolizálja azokat. Például sokan nem szeretik a kávét vagy az alkoholt. Először kipróbálják, de idővel kialakul az ízlésük, attól függően, hogy ezek az italok mit váltanak ki az egyénből.
A növényi alapú étrend előnyei
A vegetáriánus étrend előnyei jól ismertek. A vegetáriánusoknál kisebb valószínűséggel alakul ki számos egészségügyi megbetegedés, köztük az ischaemiás szívbetegség, a rák és a 2-es típusú cukorbetegség. Alacsonyabb a testtömegindexük (BMI) is azokhoz képest, akik húst esznek.
A European Heart Journal című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a növényi alapú étrend, például a vegán és a vegetáriánus étrend 10%-kal csökkenti az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, amelyet néha rossz koleszterinnek is neveznek. Sőt, 14%-kal csökkenti az apolipoprotein B-t, az LDL-koleszterin fő fehérjéjét, ami csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A növényi alapú étrend nemcsak az ember, hanem a bolygó egészsége szempontjából is jótékony hatással van. A Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány szerint a vegánok táplálkozásának környezeti hatása mindössze 30%-a a magas húsfogyasztókénak. A kutatók olyan tényezőket vizsgáltak, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása, a földhasználat, a vízhasználat, a vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenése.
Mivel a vegetáriánusoknál nagyobb a kockázata egyes tápanyagok, például a B12-vitamin és a vas hiányának, valamint a nem megfelelő fehérjebevitelnek, ezért fontos, hogy tápláló alternatívákat találjunk.
A hüvelyesek, a szójabab, a diófélék, a tojás és a tejtermékek kiváló fehérjeforrások, míg a vas nagy mennyiségben található a zöld leveles zöldségekben, a burgonyában (különösen a héjában), a kendermagban és az étcsokoládéban.
A szerzők szerint a jövőbeni vizsgálatok jobban meg fogják érteni a vegetáriánusok és a húsevők közötti élettani különbségeket. Ez lehetővé teheti a jobb húspótlók előállítását.
