0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Nem éri meg a fémzárolt vetőmagon spórolni

A fémzárolt vetőmagfelhasználás csökkenésére számítanak a hazai vetőmagágazat szereplői, pedig vásárlása esetén hatósági oldalról is nyomon követett alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.

A fémzárolt vetőmagfelhasználás csökkenésére számítanak a hazai vetőmagágazat szereplői. Ennek hátterében a gazdák likviditási helyzetének romlása áll, azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nem javasolja, hogy ezen a költségen spóroljanak a gazdák: fémzárolt vetőmag vásárlása esetén hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi árutermesztés.

Keresett exporttermék a kiváló minőségű magyar vetőmag. A hazai vetőmagelőállítás mennyisége 310 ezer tonna körül alakul évente.

Az ország regionális előállító és logisztikai központ is, ami azt jelenti, hogy a hazánkba érkező vetőmagalapanyagot nálunk kondicionálják, csomagolják, fémzárolják. Az ágazat 2022-ben 356 ezer tonna vetőmagot fémzároltatott (ebben benne foglaltatik az előző évben termelt, de raktáron lévő vetőmag újraminősítése is), amelyből 210 ezer tonna az exportpiacokra került. Ez 60 százalék körüli arány, ami jelzi, hogy a vetőmagágazat kiemelten exportorientált.

A kukoricavetőmagból korábban jelentős mennyiséget exportáltunk Oroszországba és Ukrajnába, ám a háború kitörése óta nagyot zuhant a kivitel, mintegy egymillió zsákkal csökkent az ebbe a térségbe irányuló kiszállításunk. A kukoricavetőmag legnagyobb felvevőpiaca így az Európai Unió lett. Mivel a takarmánykukorica árának alakulása nem kedvező a termelők számára, így az EU-tagországokban nem várható a vetésterület emelkedése, sőt csökkenésre lehet számítani, ami a felhasznált vetőmag tekintetében is visszaesést jósol.

A napraforgóvetőmag elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba irányul, kis mértékben néhány ázsiai országba is kerül a magyar vetőmagból.

Az őszi káposztarepce esetében már jóval szélesebb a külpiaci érdeklődés, a magyar vetőmagra Ausztráliában, Chilében és Törökországban is van igény.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a vetőmagtermesztésre használt terület nagysága. Míg a nyolcvanas években megközelítette a 350 ezer hektárt a termőterület, napjainkban 120 ezer hektárnál is kisebb területen foglalkoznak vetőmagtermesztéssel a gazdálkodók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) körképe szerint a kalászos vetőmagok területi aránya 2018-22 között csökkenő tendenciát mutat, az őszi káposztarepcéé ötödére esett vissza, míg a kukorica, a tavaszi árpa és a borsó vetőmag-előállító területe lényegében stagnált, a cukorrépa vetőmagelőállítása pedig megszűnt. Kismértékű növekedés a napraforgó, az őszi árpa esetében tapasztalható, a fehérjenövények közül a szója és a lucerna területe évről évre jelentős változást mutat, jelenleg épp emelkedés tapasztalható ebben a szegmensben.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az ágazat technológiai fejlődésének és a nemesítői munka eredményességének köszönhetően jelentősen emelkedett az egy hektáron elért hozam.
Forrás: NAK-VSZT

Magazin ajánló: