A fogyasztói szokások aktuális trendjeiről tartott tájékoztatót a Magyar Termék Nonprofit Kft., amelyre Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója, valamint Törőcsik Mária egyetemi tanár, a fogyasztói magatartásokat elemző szakember is meghívást kapott.
Hullámvasúton a fogyasztó

Hét jó év után 2020-ban nagyon megváltozott a helyzet, de hosszú évek tapasztalata, hogy az emberek nem tanulnak a válságidőszakokból és ugyanúgy fogyasztanak, ha újból megtehetik – kezdte előadását az egyetemi oktató. Korunk meghatározó jelensége a túlfogyasztás, amivel kapcsolatban jellemzően azok sem érzik át a felelősségüket, akik egyébként érzékenyen viszonyulnak a világ nagy problémáihoz, mint például a környezetszennyezés.
A Coviddal kezdődő válsághelyzetek következtében nemzetközileg is bizonytalanná vált a fogyasztói környezet, de a legtöbben sokkal jobban félnek az infláció hatásaitól, mint a pandémiától vagy a munkanélküliségtől.
Az emberek az életstílusuk szerint vásárolnak – előtérbe kerül a fair trade, az egészségmegőrzés, a lokalitás, a funkcionalitás-, de ami biztosan felértékelődik, az az ár és

a kényelem. Fontosabbá vált az elmúlt évek során, hogy az élelmiszer ismert, ezáltal bizalmat keltő, friss, közeli, ezáltal fenntartható legyen, de természetesen továbbra is alapkövetelmény az ízélmény. Egy jó ügy – például a hazai termelők és kereskedők – támogatása hat ránk emocionálisan, de ha nem társul hozzá megfelelő ár és minőség, akkor nem válik döntő szemponttá. Ha nehéz a helyzet, akkor a ráció vezet a választásban.
Nemcsak kockázat, lehetőség is a válság
A hazai vásárlók 90 százaléka keresi a Magyar Termék védjegyet, 74 százalékuk pedig a hozzá kapcsolódó akciókat, promóciókat, nyereményjátékokat is figyelemmel kíséri. Ez derült ki a brandet gondozó Magyar Termék Nonprofit Kft. hétezer fős nyári felméréséből. Egy másik kutatás szerint az ország legelismertebb FMCG márkája közé került a védjegy, amelyhez év végére már várhatóan 240 hazai cég fog tartozni mintegy 5500 termékkel.
A hazai fogyasztók árérzékenysége egy ideig még biztosan megmarad, amely miatt egyre megfontoltabban és tudatosabban vásárolnak. Ennek köszönhetően keresettebbé váltak a megbízható hazai eredetet tanúsító Magyar Termék védjegyes árucikkek, gyártóik árbevétele pedig felülmúlja a várakozásokat. Míg 2021-ben 2650 milliárd forintos összárbevételt értek el, ez az összeg a tavalyi év végére már megközelítette a 4000 milliárdot.
A hazai gyártóknak azonban a meggyőző számok ellenére sem szabad elfeledkezni arról, hogy csak akkor maradnak versenyképesek az importtal szemben, ha minőségben és ár-értékben is képesek tartani a lépést.

Hiszünk a védjegyben!
Míg 2020 előtt tényleg nagyon más időket éltünk, és egyre többen helyezték előtérbe a minőségi termékeket az árral szemben, a Covid komoly ütést mért a társadalomra: rádöbbentett, hogy a hazai gyártók és kereskedők összefogásával megvalósuló ellátásbiztonság nemzetbiztonsági kérdés – húzta alá Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.
Az áruházlánc jelenleg 400 féle Magyar Terméket kínál. Képviselője szerint a termelők, a kereskedők és a fogyasztók felelőssége is, hogy a védjegy sikeres legyen, hiszen környezeti lábnyoma a lehető legkisebb, termékbiztonságban, visszakereshetőségben, nyomon-követhetőségben is jobb az exportnál.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. 30 gyártóval új közösségi összefogáskampányt indít, amely a magyar termékekben rejlő értékekre kívánja felhívni a figyelmet. A sajtótájékoztatón a tervezett kampány képi elemeit is bemutatták, amelyek az emóciókra szeretnének hatni. Alkotóik Arany Rajzszög, illetve Worldwide Logo Design Awards díjas hazai grafikusok – Baranyai (b) András, Csuth Péter, Szalma Edit, Treszner Barbara -, akik nem szoftverekkel és nem is az AI segítségével, hanem kézzel készítették illusztrációikat.