Kék zóna az az öt régiót, melyek lakosai világviszonylatban a legtovább élnek – írja a prevention.com. Ezek a területek nem mások, mint Okinava, a japán sziget, Nicoya térsége Costa Ricában, az egyesült állomkbeli Loma Linda települése Kaliforniában, a görög Icaria-sziget, illetve a népszerű olasz úti cél, Szardínia.
A „kék zóna diéta” azt a táplálkozási és életstílust hirdeti, mely alapját az itt élők életmódja adja.
Kék zóna – Mit lehet és mit nem?
A „kék zóna diéta” középpontjában a hosszú élet áll. Hasonlít a mediterrán diétához, de sokkal kevesebb halat, tojást, tejterméket javasol, a hangsúlyt a növényi alapú táplálkozásra helyezi, a húsfogyasztás minimalizálásával.
Az így étkezők 11 alapelvet követnek, melyek a következők:
- Húst havi öt alkalomnál többször ne fogyasszunk
Törekedjünk arra, hogy 95 százalékban növényi alapú étkezést folytassunk- Minimalizáljuk a tejbevitelt
- Maximum havi három tojást fogyasszunk el
- Legfeljebb heti háromszor együnk halat
- Ropogtassunk minden nap olajos magvakat
- Hétnél több evőkanál cukor napi szinten nem megengedett
- Minden nap fogyasszunk valamilyen babot
- Minél több vizet igyunk, kávét, teát, bort pedig csak mértékkel
- Olyan alapanyagokból főzzünk, melyek összetevőlistája minél rövidebb
- Jóllakottság érzetig együnk, kerüljük a túlevést
A diéta központi elemei a hüvelyesek, a zöld leveles zöldségek, a szezonális gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, a kovászos pékáruk, az olívaolaj, az édesburgonya, az olajos magvak, a kecske- vagy juhtejből készült tejtermékek.
Habár a legtöbb dietetikus követendő példának tartja a „kék zóna diéta” irányelveit, fontos hozzátenni, hogy jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy ez az étrend hosszabb életet eredményezne.
Ugyanakkor minden érdeklődőt bátorítanak a kipróbálására, hiszen egészséges élelmiszereket és szokásokat hirdet.
