Ezt emelte ki Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, aki a székelyföldi mezőgazdasági termelőket képviselte az idei OMÉK Kárpát-medence kincsei kiállításán.
Becze István harmadszor kísérte el a székelyföldi termelőket a rendezvényre. „Nem vagyunk rossz helyzetben. Nagyon jók a lehetőségek, sok munkával biztos jövőt lehet teremteni azon az egy millió hektár területen, amelynek a művelése megélhetést jelent számunkra, és ennek nagyon fontos szerepe van a nemzeti identitásunk megőrzésében is” – mondta.
Hozzátette: szervezetként a jelenlegi legfontosabb céljuknak a prémium minőségű alapanyagaik minél teljesebb feldolgozását tartják, amihez már a három magyar lakta megye összefogásával létrehozott Székely termék védjegy és az Agrárminisztérium támogatásával létrejött székelyföldi falugazdászhálózat szakmai támogatása is hozzájárul. Mivel Romániában nem működik hasonló tanácsadói hálózat, a megléte óriási előny a határon túli magyar gazdálkodók számára.
Az egyesület otthon van az európai uniós pályázati támogatások lehívásában, kiemelten a rövid ellátási láncok létrehozásában, amiből többet is menedzselnek a falugazdász hálózattal.
Szakmai utakat szerveznek a gazdálkodóknak Dél-Tirolba és más nyugat-európai területekre, hogy a lássák a szövetkezeti működés előnyeit, amely a támogatási pályázatokban is plusz pontszámot jelent.
Jelenleg már 205 tagszervezetet tartunk számon Székelyföldön különféle szakágazatokban, a Bio Székelyföld Programunk keretében pedig az elmúlt három évben megduplázódott a biogazdálkodók száma. Minden 150 gazda mellé biztosítunk egy adminisztrátort, aki megkönnyíti a kötelezettségeik elvégzését. Több mint ezer regisztrált fiatal gazdánk van, akiket szakmai tanácsadással és képzések szervezésével támogatunk. Több, mint harmaduk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami szerintem jelzi, hogy van jövőnk. Az európai uniós támogatások és a magyar falugazdászhálózat mellett jelentős mértékben segítik a székelyföldi gazdálkodókat a határon túli magyar önkormányzatok és önkormányzati vezetők is.”
Sikó László, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének a falugazdásza negyedik alkalommal vett részt az OMÉK-on. Nagyon büszke rá, hogy idén több mint negyven termelő több mint ezer termékét állították ki Hargita, Kovászna és Maros megyéből.
– fogalmazott Kovács Szabolcs, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület szervezeti vezetője. Mint mondta, sok termelő, akikkel együtt vett részt a kiállításon, további eseményekre, fesztiválokra, vásárokra kapott meghívást.
Kiemelte a partiumi borászatot, amely nagyon jó adottságokkal rendelkezik, amik szerinte még nincsenek megfelelően kihasználva, de mint mondta, büszkék a gyümölcs-, a zöldség- és dinnyetermesztésükre, a pálinkájukra, és a „nagykultúrákban” vagyis a szántóföldi növénytermesztésben is nagyon jó eredményeket érnek el gazdálkodóik. Az állattenyésztésben azok a legsikeresebbek, akik feldolgozással is foglalkoznak.
Ilyen az OMÉK-on is nagy sikerrel bemutatott Schöntal Innovative Szövetkezet, amely 300-as limousine állománya gondozása mellett saját vágóhidat és feldolgozóüzemet is működtet a román-magyar határ közelében fekvő, sváb lakosságú faluban, Csanáloson.
2013-ban járt először az OMÉK-on Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke.
Helyi kézműves termékeket, feldolgozott élelmiszereket és elsődleges mezőgazdasági termékeket – például fokhagymát és pirospaprikát – hoztak, és természetesen nem maradtak otthon a kiváló borok és pálinkák sem, amik nélkül el sem lehet képzelni Vajdaságot és Bácskát. Részt vett a bemutatóban Nagy Imre ciroksöprű- készítő mester is, akit idén kitüntetéssel ismert el Nagy István agrárminiszter a kézműves hagyományok ápolásáért.
