Az érdeklődők megismerhették a vetőmag-forgalmazók kínálatát, az előadások után pedig a Papp Testvérek Kft. területén nézhették meg a szántóföldi zöldségtermesztésben használható innovatív gépeket, robotokat.
Hangsúlyozta, hogy a termelőkre nagy felelősség hárul az ilyen szerek esetleges használata miatt. Azt is megtudtuk, hogy 2020–2022-ben gyökérzöldségekből (cékla, zeller, pasztinák, petrezselyemgyökér, retek, sárgarépa, torma) a Nébih és a kormányhivatalok szakemberi összesen csaknem 400 magyar, európai uniós és harmadik országból érkezett termékben mérték a növényvédőszer-maradékot, és kevesebb mint 3%-ukban mutattak ki határérték feletti mennyiségben hatóanyagot. Valamennyi kifogásolt termék Magyarországról származott, és több mint 50%-uk retek volt. Klórpirifosz hatóanyagot is találtak bennük, amelynek a használata már 2020 óta nem engedélyezett.
Szűcs Csaba kiemelte, hogy a hamis növényvédő szer okozta esetleges mérgezés esetén nem ismert az ellenszer, amivel életet lehetne menteni. Az ilyen termékeknek bizonytalan az összetételük és az élő szervezetekre, illetve a környezetre gyakorolt hatásuk, a velük kezelt növényállományból betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, ami veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét, szennyezheti a talajt és az ivóvizet. Csak az eredeti növényvédő szerek minőségét garantálja a gyártó cég, a hamisított termék használata miatt előforduló károkért a forgalmazó és a felhasználó a felelős. Szervezett bűnözésnek minősül a növényvédőszer-hamisítás, és egyben nemzetbiztonsági ügy is, hiszen robbanékonyságuk miatt katasztrófahelyzetet is okozhatnak az ilyen anyagok. Erre sajnos volt is példa a közelmúltban, emlékeztetett a szakember.
Miniszteri rendelet szerint az „értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről – ideértve a csávázott mag vetését is – permetezési naplót vagy tartalmában ennek megfelelő, a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti gazdálkodási naplót (nyilvántartást) kell vezetni”. Szántóföldi kultúrák esetén a tíz hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelők a rovarölő szeres kezelésekről permetezési naplót kötelesek vezetni a Nébih elektronikus felületén.
A növényvédelmi gépekkel kapcsolatban is vannak szabályozások. Az EU-ban történt első üzembe helyezést követő öt évben egy alkalommal, azt követően háromévente kell végezni műszaki felülvizsgálatot.
Szigorítást terveznek
A szükséghelyzeti engedélyekkel kapcsolatban Szűcs Csaba elmondta, hogy mivel 2022-ben rekordszámú engedélyt adtak ki, szeretnék visszaállítani a korábbi gyakorlatot. Szigorítanának az engedélyek kiadásán, hiszen – ahogyan a nevében is benne van – azok szükséghelyzetre vonatkoznak.
Ezzel párhuzamosan az engedélyben előírt adatszolgáltatásokat is figyelik (forgalmi adatok, kezelt terület nagysága), és ha ezek nem teljesülnek, akkor az szankciót von maga után. A kérelmek elbírálása során nem elfogadható indok, hogy az engedélyeztetésre megkért szer olcsóbb, mint az engedélyezett, vagy hogy a termelő már megvette, esetleg évekre előre beraktározott belőle. Ahogyan az sem, hogy mintegy bevett szokás szerint, azt eddig minden évben megkapták.
A kiskultúrás munkacsoport munkáját eredményesnek értékelte az igazgató. Idén október 5-ig 80 készítmény engedélyét 482 kiskultúrára terjesztették ki. A kiskultúrás engedélyezésben szereplő gyomirtó szer, a Bandur, valamint a Magyarországon gyökérzöldségekben újabban engedélyezett herbicidek, a Boxer, a Sencor 600, a Goltix 700 SC, a Betanal Tandem, a Select Super, az Agil 100 EC, a Command 48 EC és a Pledge 50 WP használatával kapcsolatos tudnivalókat összegezte az előadó. Hangsúlyozta, hogy fontos betartani a termék engedélyokiratában feltüntetett használati útmutatást, mert akkor lehet a legjobb hatást elérni a károsítók ellen, leginkább megvédve a kultúrnövényt.