0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 7.

Sárgarépa mesterfokon

A sárgarépa-termesztés helyzetét, jövőjét taglalták a Mórahalmon rendezett vetőmagbörzén. A növényvédelem időszerű kérdéseiről, a növényvédőszer-engedélyezésről, az agrárdigitalizáció újdonságairól, pályázati lehetőségekről egyaránt szó esett.
Illusztráció

Az érdeklődők megismerhették a vetőmag-forgalmazók kínálatát, az előadások után pedig a Papp Testvérek Kft. területén nézhették meg a szántóföldi zöldségtermesztésben használható innovatív gépeket, robotokat.

Szűcs Csaba: A szükséghelyzeti engedély
kiadásához jól alátámasztott indok kell
A növényvédőszer-engedélyezésről szólva Szűcs Csaba, a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóságának igazgatója rávilágított a hamisított készítmények alkalmazásának kockázataira, hiszen azok károsíthatják az emberi szervezetet és a környezetet is.

Hangsúlyozta, hogy a termelőkre nagy felelősség hárul az ilyen szerek esetleges használata miatt. Azt is megtudtuk, hogy 2020–2022-ben gyökérzöldségekből (cékla, zeller, pasztinák, petrezselyemgyökér, retek, sárgarépa, torma) a Nébih és a kormányhivatalok szakemberi összesen csaknem 400 magyar, európai uniós és harmadik országból érkezett termékben mérték a növényvédőszer-maradékot, és kevesebb mint 3%-ukban mutattak ki határérték feletti mennyiségben hatóanyagot. Valamennyi kifogásolt termék Magyarországról származott, és több mint 50%-uk retek volt. Klórpirifosz hatóanyagot is találtak bennük, amelynek a használata már 2020 óta nem engedélyezett.

A hamisított növényvédő szerek egészségi hatását nem vizsgálják, ám veszélyes, toxikus szennyezéseket, ellen­őrizetlen melléktermékeket tartalmazhatnak. Így alkalmazásuk mérgezést okozhat, káros anyagként raktározódhat a szervezetben, illetve allergiás reakciót válthat ki.

Szűcs Csaba kiemelte, hogy a hamis növényvédő szer okozta esetleges mérgezés esetén nem ismert az ellenszer, amivel életet lehetne menteni. Az ilyen termékeknek bizonytalan az összetételük és az élő szervezetekre, illetve a környezetre gyakorolt hatásuk, a velük kezelt növényállományból betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, ami veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét, szennyezheti a talajt és az ivóvizet. Csak az eredeti növényvédő szerek minőségét garantálja a gyártó cég, a hamisított termék használata miatt előforduló károkért a forgalmazó és a felhasználó a felelős. Szervezett bűnözésnek minősül a növényvédőszer-hamisítás, és egyben nemzetbiztonsági ügy is, hiszen robbanékonyságuk miatt katasztrófahelyzetet is okozhatnak az ilyen anyagok. Erre sajnos volt is példa a közelmúltban, emlékeztetett a szakember.

Gépbemutatóval egybekötött vetőmagbörzét szerveztek Mórahalmon

Miniszteri rendelet szerint az „értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről – ideértve a csávázott mag vetését is – permetezési naplót vagy tartalmában ennek megfelelő, a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti gazdálkodási naplót (nyilvántartást) kell vezetni”. Szántóföldi kultúrák esetén a tíz hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelők a rovarölő szeres kezelésekről permetezési naplót kötelesek vezetni a Nébih elektronikus felületén.

A növényvédelmi gépekkel kapcsolatban is vannak szabályozások. Az EU-ban történt első üzembe helyezést követő öt évben egy alkalommal, azt követően háromévente kell végezni műszaki felülvizsgálatot.

Szigorítást terveznek

A szükséghelyzeti engedélyekkel kapcsolatban Szűcs Csaba elmondta, hogy mivel 2022-ben rekordszámú engedélyt adtak ki, szeretnék visszaállítani a korábbi gyakorlatot. Szigorítanának az engedélyek kiadásán, hiszen – ahogyan a nevében is benne van – azok szükséghelyzetre vonatkoznak.

A szabályok szerint olyan növényvédelmi veszély miatt adható ki a szükséghelyzeti engedély, amely más észszerű eszközzel nem hárítható el. A kérelemben feltüntetett indokot megfelelően kell alátámasztani, szakmérnökök által igazolt területekről kell, hogy szóljon az igénylés.

Ezzel párhuzamosan az engedélyben előírt adatszolgáltatásokat is figyelik (forgalmi adatok, kezelt terület nagysága), és ha ezek nem teljesülnek, akkor az szankciót von maga után. A kérelmek elbírálása során nem elfogadható indok, hogy az engedélyeztetésre megkért szer olcsóbb, mint az engedélyezett, vagy hogy a termelő már megvette, esetleg évekre előre beraktározott belőle. Ahogyan az sem, hogy mintegy bevett szokás szerint, azt eddig minden évben megkapták.

A kiskultúrás munkacsoport munkáját eredményesnek értékelte az igazgató. Idén október 5-ig 80 készítmény engedélyét 482 kiskultúrára terjesztették ki. A kiskultúrás engedélyezésben szereplő gyomirtó szer, a Bandur, valamint a Magyarországon gyökérzöldségekben újabban engedélyezett herbicidek, a Boxer, a Sencor 600, a Goltix 700 SC, a Betanal Tandem, a Select Super, az Agil 100 EC, a Command 48 EC és a Pledge 50 WP használatával kapcsolatos tudnivalókat összegezte az előadó. Hangsúlyozta, hogy fontos betartani a termék engedélyokiratában feltüntetett használati útmutatást, mert akkor lehet a legjobb hatást elérni a károsítók ellen, leginkább megvédve a kultúrnövényt.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: