0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 22.

Fiatalon a szakma csúcsán

Mindössze 30 éves Jánosi Kristóf, a Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének kerületvezető erdésze, aki idén megnyerte az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Év Erdésze versenyt.

Arról kérdeztük, mi kellett ahhoz, hogy felállhasson a dobogó legfelső fokára, és hogyan készült a szakmai megmérettetésre.

„Az első nap azt éreztem, hogy az egyik feladatot nagyon elrontottam, a B típusú kárbejelentő lap kitöltését” – meséli Jánosi Kristóf, hozzátéve, hogy előzetesen a kollégáitól több ilyen nyomtatványt kapott, csakhogy hiába volt meg az elméleti tudás, a gyakorlatban még sosem kellett ezzel foglalkoznia. Aztán kiderült, hogy a rossz megérzés ellenére egész jól teljesített, ami újabb lendületet adott a folytatáshoz.

A felkészülést komolyan vette a fiatal szakember, már a helyi forduló előtt egy hónappal napi 3-4 órát tanult munka után.

„A munkatársaim rengeteget segítettek. Igazi csapatmunka volt a felkészülésem, és ezért nagyon hálás vagyok mindenkinek! Kaptam jegyzeteket, leírásokat, és elmagyarázták azokat a szakmai helyzeteket, amikkel korábban még nem találkoztam. Kint az erdőn pedig, amikor volt egy kis időm, az irodából kölcsön kapott tükrös relaszkóppal méregettem a famagasságokat. A hivatásos vadászunk még a verseny előtti estén is kijött velem korongra lőni.” Kristóf szerint az előző napi koronglövéssel a stresszt is sikerült levezetnie, amire szüksége is volt a megmérettetés előtt.

 

A versenyzők az első nap végén megnézhették a részeredményeket. „Nagyon örültem, mikor megláttam, hogy az összesített listán második helyen szerepelek, mindössze nyolc ponttal lemaradva az elsőtől. Egészen addig az volt a célom, hogy benne legyek az első tízben. Ám ott valami átváltott bennem, már a második vagy a harmadik helyre vágytam, egész éjszaka pedig azon kattogott az agyam, hogy de jó lenne megnyerni a versenyt” – mesélte mosolyogva, ahogy néhány óra alatt átalakult a magával szembeni elvárása.

„A körlapösszegmérést 100 pont fölöttinek gondoltam, a választékolásnál is éreztem, hogy jól szerepeltem. Azonban az utolsó napon hátra volt még az erdősítés leírása. Három feladat, amiről azt éreztem, kiváló eredményt is elérhetek.”

Így is lett!

A tanulás, gyakorlás a verseny előtti időszakban sok órát elvett a családtól és a barátoktól. Mindenki megértette, számára milyen fontos, hogy tisztességes felkészüléssel jól teljesítsen, és a lehető legtöbbet kihozza magából. Szülei, testvérei és felesége, Martina partnerek voltak abban, hogy a tanulásra koncentráljon, és nagyon büszkék rá.

„Sok lemondással járt, valóban nehéz volt nemet mondani, amikor a barátok hívtak, hogy ide vagy oda menjek velük. Egyetlen alkalom volt ez alól kivétel, amikor megnéztünk egy kosárlabda-mérkőzést Zalaegerszegen. A szurkolás oldotta a feszültséget bennem, kicsit ki tudtam kapcsolni.”

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: