Lassan ideje arról is beszélni, honnan lesz az az egymillió galamb, amit ezen a galambvágóhídon levághatnak és exportálhatnak majd. A piac már megvan, várják is a sült galambot.
Barabás János a görbeházi galambtenyészcentrumot eredetileg azért hozta létre, hogy onnan majd a Szárnyaló Gazdaság program meghirdetése után, 2018/19-ben megalakult galambértékesítő szövetkezet tagjaihoz jó minőségű tenyészpárokat helyezhessen ki. Azonban a szövetkezetet, János megfogalmazása szerint, ellepték a szerencselovagok, és csak galamb nem volt benne. Ezek után döntött úgy, hogy akkor magánvállalkozásban épít galambvágóhidat, az ellátására integrációt és az árunak piacot.
Az istállók faszerkezete nagyon mutatós, ám ami érdekesebb, hogy a volierek rácspadozatán át a trágya egy alagútba jut, ahonnan egy automata trágyakihúzó távolítja el azt. Utána rögtön kocsira pakolják és elszállítják, hisz a tenyésztelep a település utolsó házai mellett áll.
– Ha ezek az istállók készen lesznek, akkor több mint tízezer tenyészpárom lesz, ami körülbelül évi 150 ezer galambot – felerészben tenyészpárokat, felerészben vágógalambot – termel majd. Ez arra elég, hogy a felvásárlásokban jelentkező „egyenetlenségeket” elsimítsuk. És ha mondjuk te tartanál ötvenezer párt, akkor mindössze kettő termelő is elég lenne a vágóhíd kiszolgálására – mondja Barabás János.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ állatgenomikai kutatócsoportja kiterjedt genetikai kutatásokat folytat a hazai húsgalambtenyésztés fejlesztése érdekében.
– A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei címmel megjelent kiadványban összefoglaltuk a házigalamb fajban eddig ismert, a hústermelés szempontjából jelentősebbnek tekinthető molekuláris genetikai kutatásokat. Bemutatjuk a pecsenyegalamb-előállításban korábban szerepet játszó, illetve (elsősorban keresztezési partnerként) a jövőben is alkalmazható galambfajtákat, továbbá azokat a korszerű hibrideket, melyek ma meghatározzák az ágazatot – emelte ki Bagi Zoltán, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos munkatársa. A szakkönyv összeállításának az volt a célja, hogy a tudományos eredményeket minél hamarabb átültesse a gyakorlatba és a szakma számára elérhetővé tegye. – Az ágazat számára a genetikai alapok fejlesztése jelenti az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező területet. A molekuláris genetika eszköztárával olyan új eljárásokat, szelekciós eszközöket fejlesztünk és bocsájtunk a magyar tenyésztők rendelkezésére, amik nemzetközi viszonylatban is újnak számítanak, és a termelékenység növelésével, valamint a termékminőség javításával kedvező helyzetbe hozhatják őket a világpiacon – tette hozzá Balog Katalin, az AGBK PhD-hallgatója. Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ nyolc kutatójának tudományos eredményeit tartalmazó kiadvány a Szaktudás Kiadó gondozásában, elektronikuskönyv-formában jelent meg. |
