Ha a méhészek számára nem elég rémisztő a felvásárlói mézár aktuális alakulása, vagy az hogy tavaly megjelent az ázsiai lódarázs hazánkban, akkor ehhez jön még a Szerb Méhészet-ben (Srpski Pcelar) 2023 júliusi számában felröppent hír:
Már az orosz Krasznodarszk régióban is terjed a Tropilaelaps (ejtsd tropilélápsz) atkafaj a háziméheken.
Az ázsiai kis méhatkáról, ahogy Dr. Békési László professzor javasolta a tropilaelaps magyar elnevezését (lásd: itt: ) közel sem tudunk annyit, mint a varroa atkáról. Annyi biztos, hogy az óriás méhről (Apis dorsata) és egyéb Ázsiában élő méhfajokról került a házi méhekre. Különböző ázsiai, főleg szubtrópusi régiókban – Észak Thaiföldön ) már csaknem másfél évtizede megtalálható a házi méheken, de néhány éve jelen van Kínában is. Az a tény, hogy már az Orosz Föderációban is megjelent, kísértetiesen hasonlít arra, ahogy a varroa is lassan de annál biztosabban elterjedt a méheseinkben. Elviekben csak ott kell tőle tartani, ahol valamilyen oknál fogva (éghajlat, enyhe tél) egyáltalán nem szakad meg az év során a fiasítás. Európában ez főleg Dél-Európára vonatkozik, ám gyakorlatban nagyon is lehetséges, hogy ez a károkozó akár évközben, ahogy az ázsiai lódarázzsal ez tavaly megtörtént, hazánkba is bekerül, ezért érdemes felkészülni rá és figyelni a méhcsaládjainkat.
Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha csak néhány egyed a kezdőlétszámuk, akkor akár 2-3,5 hónap alatt képes elpusztítani egy méhcsaládot. Ázsiai országokban, ahol előfordul a háziméheken, két hetente védekeznek ellene. (Zárójelben jegyzem meg, hogy, ha hagyományos idegmérgekkel történik a védekezés, az semmi jót nem jelenthet a méz minőségére vonatkozóan.)
Az alábbiakban egy gyors szemléltetést szeretnék nyújtani a magyar méhészek számára a teljesség igénye nélkül, hogy ha felbukkanna, a méhészek észre vegyék és megtegyék a megfelelő intézkedéseket:
Kinézet:
Az apró atkák jellegzetesen gyorsan mozognak. A T. clareae például valamivel kisebb, hosszmérete kb. 0,8–0,9 mm, szélessége 0,6 mm, míg a T. mercedesae valamivel nagyobb (0,9–1,0 mm). Vörösesbarna színe, hosszant ovális alakja eltér a varroa atkáétól. Testük éppen belefér a nõstény varroa atka keresztben ovális kontúrjába. A hímek kisebbek, mint a nõstények. Formájuk és mozgásuk alapján semmiképen nem téveszthetők össze a varroával.
Diagnózis:
Mivel főleg a fiasításon tartózkodik, a lemosás vagy porcukros lerázás nem ad pontos diagnózist, vagy akár még félrevezetően megnyugató is lehet. A fedett fiasításos sejtek felbontása, kivillázása során azonban a bábokon kapaszkodó kifejlett egyedek és különféle fejlõdési alakzataik jól felismerhetõk.
Védekezés ellene:
Az említett oroszországi terjedését taglaló cikkben főleg hangyasavat javasolnak ellene, mivel az a fiasításban is hat. A javaslat szerint két alkalommal tizennégy vagy akár több napig kell bent hagyni a szert.
Másik ígéretes megoldás az anyazárkázás, mely fiasításmentes időszakot biztosít. Mivel fiasítás nélkül ez az atkafaj csak néhány napig képes a túlélésre, ez lehet az egyik fő megoldás. De fontos kihangsúlyozni, hogy még kutatni kell a Tropilaelaps atka ellen hatékonyan bevethető szereket és módszereket.