0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 13.

Az ókori világ öt csodája: szépségápolási praktikák a Nílus völgyéből

A külső megjelenéssel való törődés a történelem során mindig központi szerepet töltött be az emberek életében. Amíg azonban 2024-ben a drogériák tele vannak különféle csodaszerekkel, addig évszázadokkal ezelőtt ez korántsem volt ilyen egyszerű.

Óriási piramisok, bonyolult hieroglifák és tevekaravánok. Egy birodalom, amely maradandó hatást gyakorolt az egész világra. Ez Egyiptom, vagy ahogyan lakói nevezik: a „Fekete Föld.” A Kr.e. 4. évezredig visszanyúló gyökerekkel bíró, egykoron virágzó, egyedülálló civilizációt a világtörténelem leghosszabb életű kultúrájaként tartják számon. Magas szintű, szerteágazó tudományos életével, rendkívül jól fölépített közigazgatásával és szervezett, tekintélyes hadseregével korában egyedülállónak számított. A jóval fiatalabb, ókori görög és más nyugati civilizációk mind Egyiptomot tekintették követendő példának. A már-már szoborszerűen, isteni pompában ábrázolt fáraókról és fáraónőkről úgy tartották, hogy birtokolták az örök fiatalság esszenciáját. Ez a feltételezés nem is állt olyan messze a valóságtól. Most lerántjuk a leplet öt szépségápolási titokról, amelyeket már az ókori Egyiptom lakói is ismertek és napjainkig megőrizték aktualitásukat.

Egyiptom piramis

 1. Napi higiénia

ókori egyiptomAz egyiptomi szépségápolás alapja a rendszeres tisztálkodás volt. Az állandó hőség és a mindenhová bejutó homok diszkomfortérzetet teremtett, ezért az átlagos polgárok naponta egyszer, míg az előkelők több alkalommal is megfürödtek. Ezen felül, az emberek rendszeresen leöblítették kezeiket, arcukat és lábaikat étkezés előtt és után, lefekvés előtt és felkelést követően.

Az esetek jelentős részében a Nílus habjai között kerestek enyhülést, megtisztulást, ugyanakkor a régészek ásatásai során számtalan kád, kancsó, mosdótál és lábáztató is előkerült. Ezek bizonyítják: a személyes higiéniának kiemelt szerepe volt az életükben.

Több városban – köztük például Tebtunisban – nyilvános fürdőházak működtek kőmedencékkel, zuhanyzókkal.

Szappanként olajból, agyagból, gyógynövényekből és hamuból kevert pasztát használtak, ami amellett, hogy – a lehetőségekhez mérten – fertőtlenítette és táplálta a bőrüket, mosószerként is jó szolgálatot tett. Mivel zömében mezítláb vagy vékony bőrtalpú szandálban jártak, különféle gyógynövényes kenőcsökkel, balzsamokkal kenték be a lábukat – főleg a talp részen – amely egyrészt hidratálta az igénybe vett testrészeket, másrészt elriasztotta a rovarokat.

A körmök sem maradhattak ki: a királyi család tagjai szolgálóikkal csináltatták meg kézmanikűrjüket és lábpedikűrjüket, amit speciális késekkel és reszelőkkel végeztek.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: