0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 11.

Mennyiség és/vagy minőség?

Az elmúlt évek meglehetősen sok és viharos változásokat hoztak a hazai búzatermesztésben. Mindenki számára emlékezetes 2022 történelmi jelentőségű aszálya,...

Igazolt eredmények

Sajnos a hazai vetésszerkezet rendkívül leegyszerűsödött az elmúlt évtizedekben, amelynek kedvezőtlen hatásai a termésmennyiség mellett a minőség szempontjából is erőteljesen jelentkeznek. A korábbi tartamkísérleti eredményeinket a 2023. évi vizsgálataink is visszaigazolták.

A kedvezőtlen bikultúra vetésváltásban (kukorica – búza) a malmi minőséget csak az extrém nagy műtrágyaadagnál (N200+PK) tudtuk elérni (fehérje 13,2%, nedves sikér 31,6%, Zeleny index 34,5 ml), míg a kontroll és a kis-közepes trágyadózisoknál (Ø, N50+PK, N100+PK) rendkívül rossz, takarmányminőségű volt a búza (3. táblázat).

Figyelemre méltó az is, hogy a termésmaximumot az N100-150+PK kezelésnél kaptuk (9,2-9,4 t/ha), amely összefüggésben volt az elmúlt év kedvező vízellátottsága miatti erőteljes talajbeli természetes tápanyag-feltáródással. Trikultúra vetésváltásban (szója – búza – kukorica) sokkal kedvezőbb minőségi mutatókat kaptunk már az N100+PK műtrágyaadagnál (fehérje 13,1%, nedves sikér 31,2%, Zeleny index 36,6 ml = malmi minőségi kategória), míg a nagyobb N150+PK kezelésnél a búza minősége a javító kategóriába került (fehérje 14,2%, nedves sikér 34,0%, Zeleny index 39,4 ml), amely az ennél nagyobb műtrágyadózisnál (N200+PK) már nem változott (4. táblázat). A kedvező elővetemény (szója) miatt a termésmaximumot már az N50+PK kezelésben elértük (9,2 t/ha) csernozjom talajon, amely a nagyobb műtrágyaadagoknál csökkent (megdőlés, betegségek stb. miatt).

Vizsgálataink szerint, az agrotechnikai elemek közül, a trágyázás minőségre gyakorolt hatása volt a legerőteljesebb, amit az előzőekben közölt vetésváltási tartamkísérlet eredményei is bizonyítanak.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: