… aki egyéni vállalkozóként a Veszprém vármegyei Zalagyömörőn tart tojótyúkokat, illetve piacokon árusít tojást.

– Először csak földjeink voltak, tíz évig azokat műveltük, aztán három esztendeje egy merész húzással belevágtunk a tojótyúkok tartásába. Úgy gondoltuk, hogy e tevékenységben van lehetőség és jövő – tette hozzá. – Persze nem tagadom, a döntésben az is közrejátszott, hogy viszonylag kevés ráfordítással és gyorsan tudtuk beindítani a munkát.

Arról nem is beszélve, hogy mennyi takarmányra van szükség egy éven át a sertések etetéséhez. Ráadásul a tojás keresett termék, a magyarok egyik kedvenc, „állandó” étele, ez pedig erősíti a jövőképet.

Jobb, ha az ember maga viszi piacra

Megerősítik ezt a statisztikák is, melyeket természetesen Iván Dávid is ismer. Ezek szerint Magyarországon jelenleg mintegy 550 árutermelő gazdaság termel tojást, ezek a gazdaságok csaknem 2,5 milliárd darabot állítottak elő. A magyarok egyébként a statisztikák szerint fejenként évente átlagosan 240 tojást fogyasztanak el, ami mintegy 2,3 milliárd darabot jelent összesen. A termelőknek az elmúlt években ezért is okozott gondot, hogy Magyarországra nagy mennyiségben érkezett nyomott áron importtojás, holott a szükségletek jelentős részét a hazai termelők fedezni tudják. Az ellátás normális esetben szinte teljes mennyiségben biztosított. Az emberek tojásvásárlási kedve általában karácsony és húsvét idején jóval magasabb, ilyenkor akár negyven százalékkal is többet fogyasztanak belőle.

– Az elmúlt időszakban a tojás számos utat megjárt, ha az árakat vesszük alapul. Az ára alaposan megemelkedett, de ez a termelőknek nem jelentett nagyobb bevételt, hiszen a takarmányok beszerzése is jelentősen megdrágult. Mindezek után az árstop sem tett jót a tojáspiacnak, úgy gondolom, nem jó belenyúlni a piac által diktált folyamatokba.

Ha ez így történik, akkor a vásárló is tudja, hogy honnan származik, milyen minőségű az áru, amit megvesz. S hogy mi a jó tojás titka?

– A jó minőségű takarmány elsődlegesen. De persze attól is függ, hogy milyen receptúra alapján dolgozik a termelő. Minden tojótápnak más a receptúrája, az összetétele, de függ a tojás minősége attól is, hogy a tyúkokat milyen hőmérsékleten tartjuk, vagy a tojás milyen típusú, vagyis milyen tartási módból származik. A tapasztalat az, hogy az emberek egyre inkább a mélyalmosat keresik. Akadnak persze olyan vásárlók, akiknek szinte kimondottan csak az ár számít. Tény, sokan a házi tojásra esküsznek, ám gondoljunk csak bele: lehet, hogy tökéletesek és szépek, de az már egyáltalán nem biztos, hogy teljesen frissek. Hiszen azért jóval magasabb áron nem biztos, hogy azonnal el tudják adni őket. Márpedig egy tojástól két héten belül illik „szabadulni”, ha frissességről beszélünk.

Az egészséges, friss tojásnak nincs párja

Iván Dávid azt mondja, a friss tojásnak nincs párja. Ráadásul egészséges, számos olyan összetevőt tartalmaz, ami az emberi szervezet számára fontos. A tojásban található fehérje és vitaminok egészséges választássá teszik ezt az élelmiszert. Tizenhárom-féle esszenciális vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, és jó minőségű protein van benne, amelyet testünk felhasználhat az egészséges és erős izmok építéséhez. Az ajánlott napi egy tojás beiktatása számos jótékony hatással lehet a szervezetünk működésére.

Továbbá fontos és gazdag forrása a kolinnak, ami egy, a máj és az agy megfelelő működésében, az idegrendszer és az izmok egészségességében és a normál anyagcsere fenntartásában kiemelkedő szerepet játszó makrotápanyag.

– Sokan mondják, hogy az az egészséges és jó tojás, aminek szép színű a sárgája. Hát ez egyáltalán nem igaz, hiszen például a tojótápban is lehet némi színezék, s ettől is lehet csodás színű a sárgája. Azt mondom, hogy önmagában a sárgája színéről alapvetően nem lehet megállapítani, hogy milyen a tojás minősége. Kell ehhez a hit, s persze az, hogy az adott termelőtől származó árut kipróbáljuk.

A tésztagyártásba is befektetnek

S hogy mit hoz(hat) az ágazat számára a jövő? Tény, hogy a Covid-járvány okozta problémák, majd ezt követően az orosz–ukrán háború miatti bajok nehézzé tették a tervezést a tojástermelő ágazat számára. Ki lehet emelni a megugró energia-, illetve takarmány-alapanyagárakat. Az elmúlt év második felében már azt lehetett tapasztalni, hogy egyre inkább megnyugszanak a takarmányárak. Ez azért ad némi biztonságot az ágazatnak, és úgy tűnik, visszatér abba az időszakba, amikor már hosszabb távú terveket lehet szőni. Így tesz Iván Dávid is, aki szeretné bővíteni a gazdaságát.

– Természetesen mindenki arra törekszik, hogy biztos lábakon álljon, a gazdasága stabilan működjön. Mi is tervezünk, a mélyalmos tojástermelés felé kívánunk elmozdulni. Ahogy már említettem, a vásárlók növekvő igényét szolgálja ki.

Ehhez a fejlesztéshez be kell szerezni a szükséges engedélyeket, ami nem egyszerű folyamat. Bízunk abban, hogy pályázattal meg tudjuk valósítani a fejlesztéseinket, ami nagyon nagy segítséget jelentene a számunkra. Mindent összevetve reménykedünk a jövőben, abban, hogy a tojás továbbra is a magyar emberek kedvenc étele marad, hiszen mindenki tudja, hogy tojás nélkül nem létezhet konyha.