A negyven napos böjt valójában hosszabb ideig tart negyven napnál, amire az a magyarázat, hogy a vasárnapokat nem számolják bele.

A jelenlegi időszakban azonban sokan vallásuktól függetlenül is léböjtkúrába vagy méregtelenítésbe kezdenek, hogy segítsenek a szervezetüknek a megtisztulásban, vagy hogy tavaszra-nyárra formába lendüljenek. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött? Erre ad választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) cikke.

Autofágia

Az autofágia kifejezés a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, ami önemésztést jelent. Ijesztően hangzik, de valójában arra utal, amikor a

Az emberek mindig keresték az örök fiatalság és megújulás forrását, nem meglepő tehát, hogy nagyon népszerűek az olyan étrendek, kúrák, módszerek, amelyek nem csak gyors fogyást, de az idő kerekének a visszafordítását is ígérik. Ezek közül ma a legnépszerűbbek az időszakos böjtök, azaz az autofágia étrend.

Köznapi példával ez olyan, mint amikor néhány alkatrész cseréjével felújítjuk az autónkat. Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést Oszumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki ezért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

Az autofágia folyamatát egy olyan hormon, a glükagon stimulálja, ami a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, és a két hormon együtt sejtek megújulását eredményezi.

Változatok koplalásra

Az autofágia sejtmegújító hatására alapozva több diétás koncepció is született az elmúlt évtizedekben. Napjainkban a legnépszerűbbek az időszakos böjtök. Ezek lényege, hogy

Több változata is létezik, amelyek közül az egyik leggyakoribbak a 16/8, vagyis 16 órán át koplalunk, és 8 órában lehet enni.