A társadalomban szinte sikk negatívan viszonyulni az állattenyésztéshez, állattartáshoz. Elég csak megnézni, hogy itt, a büfében a kávéhoz csak növényi italokat adnak – arról ugyanis azt tartják, hogy egészségesebb a tejnél, az előállításuk kisebb környezetterheléssel jár, és jár az állatok kizsákmányolásával.

Épp ezért a precíziós állattartással kapcsolatosan folyamatosan azt kellene hangsúlyoznunk, hogy ezzel nem az állatok extra kizsákmányolása folyik, hanem a jólétükre vagyunk tekintettel, és pontosan ezzel a munkával mi a környezet terhelését is csökkentjük. Egyebek mellett erről is szó volt a Prega konferencián tartott kerekasztal beszélgetésen.

A beszélgetés elején az állattartás legnagyobb költségtényezőjét (60-70%), a takarmányozást és annak a technológiával való kapcsolatát vették górcső alá.

A technológát Strasszer József „képviselte”. Ő az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft-től érkezett a Bentley Magyarország Kft. farmcsapatába. A termékmenedzser egy olyan új ivarzás- és egészségügyi megfigyelő rendszert mutatott be, amely az állatok nyakába és fülébe helyezett szenzorokkal a nap 24 órájában rögzíti a szarvasmarhák viselkedését, az adatokat pedig egy felhőalapú szoftver értékeli ki. A takarmányozással összefüggésben figyeli a kérődzést, azt, hogy az állat mennyit áll, illetve fekszik, rögzíti a takarmányfelvétel és a pihenő hosszát. Elmondta, hogy számos ilyen szoftver létezik – sorra születnek az innovációk.