A tápanyag-gazdálkodásról tartottak szakmai napot február közepén Gödöllőn. A szervezők, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest Megyei Területi Szervezete, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllői Kollégiuma bátran és sokat markoltak a meghívottak összeállításánál. Döntően olyan cégek és vállalkozások képviselői vettek részt ezen a fórumon, amelyek főként levél-, lomb- és mikroelem-trágyázással foglalkoznak, vagy olyan hatóanyagot forgalmaznak, amelyből minimális mennyiség is nagy hatás elérésére képes. Kivételt képez ezek közül a YARA Hungária Kft. a maga precíziós műtrágyáival és azzal az előadással, amit Gyuris Kálmán szaktanácsadó tartott.

Meg kell említenünk a többi céget is: AGRO.bio Hungary Kft., Agrova Kft., Damisol Kft., Fitohorm Kft., Hechta Kft., Hed-Land Hungária Kft., Huminisz Kft., Malagrow Kft., Pro-Feed Kft., Profi Seeds Agro Kft., Seed Plus Kft., Valcum Agro Kft. Nem csupán a korrekt és pontos tájékoztatás miatt, hanem mert a céget képviselő előadók igencsak felkészültek az adott témából és még hellyel-közel a megszabott időt is tartani tudták. Megnyitót Erdész Ferenc, az MNMNK Pest megyei szervezetének elnöke tartott. Az ő szigorúságának tudható be, hogy a program nem csúszott el és nem kellett senkit sem külön figyelmeztetni.

Végezzünk kísérletet!

Kezdjük mindjárt azzal az előadással, amely látszólag kirí a többi közül, viszont megkerülhetetlen, mert olyan adatokat mutatott be, amelyhez elég ritkán jut a szakmai közvélemény. Gyuris Kálmán, a YARA Hungária Kft. szaktanácsadója némiképp kakukkfiókának érezhette magát, mert a sok „lomb- és levél­trágyázó” között ő a műtrágyázással foglalkozott. Adatai szerint a vetésváltás területén rossz irányba haladunk, főként akkor, ha a 6 legfontosabb növényünket nézzük.

Nos, 1991-ben a teljes mezőgazdasági területre vetítve ezek a növények az összterület 49 százalékát foglalták el, 2020-ban pedig már a 63 százalékot mondhatták a magukénak. Ha csak a szántóföldi felületet vesszük alapul, akkor annak 1991-ben a 67 százalékát foglalták el, 2020-ban pedig már 77 százaléknál tartottak.

Válassza ki magának saját területéből a 10 százalék leggyengébb részt, ott vizsgálódjon, és ha ezen a területen pozitív eredményt kap, ne habozzon az eljárást a teljes területre kiterjeszteni.

Ha pedig a tápanyagot nézzük, akkor mindenképpen azzal kell tisztában lennünk, hogy az adott év termésével egy-egy makroelemből mennyit távolítunk el. Hektáronként nézve a káliummal 45-50 kilogrammot, a foszforral 55 kilogrammot vonunk ki a talajból. Akkor hát kell a tápanyag-utánpótlás, még ha ennek a megfogalmazásnak túl sok értelme nincs is. Ugyanis a tápanyagot nem pótoljuk, hanem előzőleg kiadjuk, azzal a talajt ellátjuk, mondhatni tápanyag-gazdálkodást folytatunk. A tápanyag-utánpótlás, mint kifejezés, fából vaskarika, ha ennek van valami értelme.