Hát, vizes kontroll!

Jó, jó, de ez mit jelent a gyakorlatban?

Egyre inkább senki nem akart velem törődni, már befejeztük. Viszont Koncz Imre fölszólította őket, hogy tessék válaszolni. Az én kérdésem az volt, hogy a vizes kontrollnál konkrétan mekkora mennyiségű vizet juttattak ki. A válasz: amennyit a vegyszeres gyomirtásnál szokás, tehát 350-400 litert hektáronként. Előhúztam a farbát: hektáronként 1 milliméter öntözővíz egyenlő 10 köbméterrel. Ez ahhoz képest az elenyészőnél is kevesebb, ennyi víztől hogy lehetett ilyen terméseredményeket kapni. A vita nem került kulturáltabb mederbe, s megengedtem magamnak azt a megjegyzést, hogy te is hidd el, ha majd én hazudok! Az illetővel emlékeim szerint legközelebb 2004-ben ültem le egy asztalhoz.

A mostani tanácskozáson is kiderült, hogy ez az egész kérdés bő 100 éve képezi vita tárgyát. Fordulópontnak tekinthető 1972, amikor nemcsak a támogatók, hanem a cáfolók is elkezdték a saját álláspontjukat hirdetni.

Többletárbevétel

A Trichoderma gombák jótékony hatásáról azért is beszélhetünk, mert minden talajtípusban megtalálhatóak, s 400 fajukból 224 elkülöníthető genetikai módszerekkel. Hatásmechanizmusuk szerint a versengéssel vagy a parazitizmussal és oldó enzimekkel pusztítják el a káros, oda nem való élőlényeket, ezáltal sokat tudnak a növényeknek segíteni. Olyan másodlagos anyagok keletkeznek, amelyek pozitívan hatnak a növények fejlődésére és jótékonyan részt vesznek a növényi rezisztencia kialakulásában. A talajbaktériumok és algák hasznánál került napirendre például az, hogyha almában a nyesedéket nem égetik el, hanem cellulózbontóval kezelik, a talaj tápanyagtartalma 30 százalékkal növekszik. Kálium esetében 70 százalékos szintemelkedést értek el, igaz ez 4 évre vonatkozik. Szójánál a talajoltás 800-1000 kilogramm többlettermést hoz hektáronként, s ez bőven fedezi a költségeket.

Van, aki szerint a talaj mint fekete doboz működik, ami könnyen megérthető. Viszont azon már el kellett gondolkodni, hogy a fonálférgeket nem érdemes kipusztítani, mert annak negatív következményei lesznek a talaj nitrogénszolgáltató képességére. A FitoHorm kapcsán tudtuk meg, hogy a lombtrágyák a mai termesztéstechnológiából nem hagyhatók el, 10-15 százalékos többleteredménnyel járnak. A stressz ellen a 20 aminosavból álló, valamint fulvosavat tartalmazó készítmény, amit bórral és ion cinkkel kiegészítenek, rendkívül hatásos lehet, főleg ha a bokrosodási csomó megjelenésekor, a kalász differenciálódásának idején használják.

Kiderült az is, hogy létezik 6 nagyon fontos mikroelemünk, amiből 1 tonna terméshez csupán grammok kellenek. A rézből elegendő 8-9 gramm, a mangánból 70-120 gramm szükséges. Egy újabb előadás arra hívta fel a figyelmet, hogy talajt pusztítani könnyű, talajszerkezetet építeni pedig roppant nehéz. A talaj mindig felülről épül lefelé, s az erózió mindig a felső réteget viszi el. Lehet segíteni a vetőmagvak csírázásán, mégpedig egy spanyol anyaggal, a Equilibrium-­mal, ami alga­kivonatot és fenolvegyületeket is tartalmaz. Mint ilyen, a növények korai fejlődésének egyensúlyát segíti elő. Létezik egy készítmény, amiből 50 milliliter kell hektáronként, ez a Biimore. Élettani katalizátor, a permetezés hatásfokát lehet vele javítani, s ennek a szernek a költsége hektáronként 200 forint.

Az auxinok közreműködésével nagyobb gyökértömeget lehet elérni, ugyanakkor létezik 10 lombtrágyája a Huminis Kft.-nek, amiket biológiai termesztésben is felhasználhatunk. Nem akármilyen adat, amit meg kell süvegelni. Huminist használva 2023-ban Nyírmadán almában 1 millió forintos többletárbevételre tettek szert.

Kell-e ennél nagyobb bizonyság a levél- és lombtrágyák előnyös tulajdonságainak illusztrálására?