Csökkenő műtrágyavásárlás
Térjünk vissza az előadóhoz. A foszfort például elsősorban azért használják a növénytermesztésben, hogy a gyökérképződést elősegítsék, ám a végén a kiadott foszfor 70 százaléka a szemtermésben jelenik meg. A foszfor iránt egyébként létezik a növény részéről egy igénydinamika, de amikor speciális helyzet alakul ki és megnövekszik az igény, akkor ne habozzon senki, adja oda azt a foszforműtrágyát. Az már a YARA specialitása, hogy nézi, milyen ennek a műtrágyának a vízoldékonysága, mert előfordulhat, hogy adunk ki foszfort, de az nem képes hasznosulni. Ugyan elhangzott a tanácskozáson, hogy makroelemekkel ne lombtrágyázzunk, a YARA ezzel szemben javasolja a foszforkijuttatást, mégpedig YARA Vita formájában.
Ezután tisztázzuk hát, hogy az itt mellékelt táblázat mit tartalmaz, mire ad magyarázatot. A mértékegység tonnában szerepel, közönséges műtrágya formájában, tehát nem hatóanyagról van szó. Ennek értelmében az összes nitrogénvásárlás 2021-ről 2022-re egynegyedével mérséklődött, majd 2023 I., II. és III. negyedévében valószínű tartotta az ütemet, a szakmai tapasztalat azt mondja, hogy ebből a műtrágyából általában időarányos a beszerzés. Ha most egy kicsit mélyebben elgondolkozunk azon, hogy miért is csökkent néhány növény átlagtermése, akkor ne csodálkozzunk, mert 2021-ben közel 1,4 millió tonnát, 2022-ben közel 990 ezer tonnát, 2023 első 9 hónapjában közel 640 ezer tonnát vásároltak a gazdák. Azért nem hatóanyagban mutatjuk az értékeket, mert nálunk az adatszolgáltatás ebben a formájában szerepel, amikor a hatóanyagtól függetlenül a teljes műtrágyamennyiséget vesszük figyelembe.
A káliumnál a 2021-es kiinduló adat 43 900 tonna, 2022-ben 23 200 tonna lett, s a 2023-as 9 hónapos adat 14 000 tonnát jelez. A sok-sok vita és egymásra mutogatás közepette, mintha ezekről az adatokról szinte mindenki elfeledkezett volna, ezért is hivatkozunk most részletesen Gyuris Kálmán táblázatára.
Ma már nem vita tárgya
Néhány érdekesebb dolgot érdemes fölvillantani a lomb- és levéltrágyával kapcsolatos előadásokból. Teszem ezt azért is, mert éppen 45 éve, 1979-ben egy meglehetősen durva, látszólag szakmai vita résztvevője lehettem az akkori MÉM-ben. Az is egy aszályos év volt, és a nemesítők egy csoportja, a martonvásáriak kötötték az ebet a karóhoz, hogy csak a fajta, semmi más nem lényeges. Én személy szerint megkaptam, hogy a termesztéstechnológiát, mint fogalmat úgy felejtsem el, akár az ikersoros kukoricatermesztést. A másik oldal, a minisztérium képviselői (Növényvédelmi Főosztály, Mezőgazdasági Főosztály és a MÉM NAK) váltig állították, hogy a lombtrágya igenis hatásos lehet stresszhelyzetekben. Engem az elnöklő Koncz Imre hívott meg, s még azután is maradhattam, hogy nem járultak hozzá az ott elhangzottaknak általam történő interpretálásához. Nem szívesen szólnék arról a stílusról, ahogyan a „magas” felek egymást illették, mindenesetre elég gyakran szerepelt a tessék tudomásul venni! vagy az, hogy aki ezt nem csinálja, annak nincs kegyelem.
Az egyetértés körvonalai még Hubble távcsővel sem váltak érzékelhetővé, amikor a vitában a nemesítők részéről előkerült egy sokszorosított táblázat.
Na, de ott sem állítottak be kontrollt. Viszont a táblázat pontosan kimutatta, amire egyébként nem is gondoltunk. Hol van a vizes kontroll? Mert nehogy azt higgyük, hogy az a pár deka mikroelem tud csodát tenni. Egyébként nekik az a véleményük, hogy az föl sem szívódik, felesleges róla beszélni. Ezt bizonyítja a vizes kontroll, amiben a legnagyobb termést legtöbbször ez a kezelési mód hozta. Egyezség nélkül álltunk volna föl, míg a nagy sürgés-forgásban meg nem kérdeztem a táblázat készítőjét: hogyan kell értelmezni a vizes kontrollt.
