0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

A láptalajok gyógyítanak is (II.)

Cikksorozatunkban a Balaton környéki láptalajrégiókat mutatjuk be. Ezúttal a kis-balatoni láptalajok földrajzi, geomorfológiai tagolódásáról lesz szó.

A láptalajok tőzegeiből nyerhető huminanyagok (huminsavak, fulvosavak, szapropellek) csodaszernek számítanak a humán- és állatgyógyászatban. Az állattartásban főként takarmánypremixekben alkalmazzák, mert növeli az állatok immunitását, súlygyarapodását. A kertészeti termesztésben növekedésserkentő (a termesztési időt rövidíti), a szántókon pedig a humuszhiányt, a talaj szerkezetét „orvosolja”. Cikksorozatunkban a Balaton környéki láptalajrégiók, kiemelten a kis-balatoni láptalajok és a hévízi „gyógytó” kialakulását, a gyógyhatás földtani, talajtani eredetét és hosszú távú védelmét mutatjuk be.

Ezúttal a kis-balatoni láptalajok földrajzi, geomorfológiai tagolódásáról lesz szó.
1. ábra: A Kis-Balaton és környéke láptalajainak földrajzi tagolódása. I – nyugati oldalmedence (Zala-völgy), II – középső (fő-) medence Zalától északra fekvő rész (Keszthelyi- és Hévízi-öblözet), III – középső (fő-) medence Zalától délre fekvő rész, IV – keleti oldalmedence, a-g – kutatási területek jele, 1 – település, 2 – megyehatár, 3 – Zala folyó, 4 – vasút, 5 – láptalajképződmény-határ

A Kis-Balaton láptalajai a geomorfológiai és természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Dunántúli-dombság nagytájon belül, a Zalai-dombság területén helyezkednek el. A kontinentális erdős-sztyepp síkság (szabályozott árterek) kategóriában, a típusos láp- és tőzegterületekhez tartoznak és észak-déli irányban húzódó, három nagyobb medencerészre tagolódnak. A láptalajok földrajzi és geomorfológiai tagolódását az 1. ábra szemlélteti.

A medencerészek közül a középső, úgynevezett főmedence a legnagyobb, közepe táján a Zala szeli át, így további két részre: a Zalától északra és a Zalától délre fekvő medencerészekre tagolódik.

Hossza körülbelül 32 kilométer, átlagos szélessége pedig mintegy 3 kilométer.

A nyugati oldalmedence a tulajdonképpeni (szorosan vett) Zala-völgy, amelynek mintegy 18 kilométeres szakasza tőzegterület, és Hídvégnél egy keskeny „láptorokban” a Zala mentén csatlakozik a főmedencéhez.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: