A mogyoróbokrokon ebben az időszakban esetenként a kis- és nagy mogyoró-levéltetű kártételével is lehet számolni. Amennyiben a leveleken levéltetűtelepeket észlelünk, megjelenésükkor védekezzünk ellenük. A két faj egyedei a mogyorólevelek fonákán és a hajtásvégeken élnek, de csak ritkán alkotnak nagyobb telepeket, ezért a növényvédelmi jelentőségük sekély. Tojásokkal telelnek át a kéregrepedésekben, fás részeken.
A rügyek, majd a fiatal levelek megrágásával érzékeny károkat okozhatnak. Kártételük nyomán a leveleken karéjos rágásokat figyelhetünk meg. Polifág kártevők lévén szinte minden lombos fán megfigyelhetők, de a gyümölcsfákat részesítik előnyben. Amennyiben április folyamán tömegesen megjelennek, és észrevesszük a jellegzetesen csipkéző kártételüket, érdemes rovarölő szerhez nyúlni ellenük. A közönséges levélbarkó márciustól júniusig fordul elő országosan, rendszeresen a gyümölcsfákon. Az imágó 4-5 mm hosszú ormányosbogár. Nyakpajzsa fekete, szárnyfedői kávébarnák és csak gyengén szőrözöttek. A csapok és a lábak mindig vörösessárgák. Évente egy nemzedéke van, a talajban az új imágók telelnek át. Tavasszal, márciustól kezdve repül és keresi fel a fakadó fákat és bokrokat.
Önmagában ritkán okoz számottevő kárt, rendszerint a közönséges levélbarkóval együtt károsít. Ahhoz hasonlóan egy nemzedéke van, és az imágók telelnek át a talajban.
