0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

A hajtások nagyon fagyérzékenyek, egyre nő a veszély

A téli hőmérséklet alakulását mindig feszült várakozással követik a termesztők, hiszen nem mindegy, hogy a szőlő milyen erőnlétben van a tavaszi fakadáskor.

Egy-egy nagyobb lehűlés vagy napi hőingadozás vontatottá teszi a fakadást, ami nemcsak a növekedési ütemre hat ki, hanem a fertőzési lehetőségeket is növeli. A hajtásfejlődés különböző szakaszaiban a növényi szövetek a víztelítettségük miatt hajlamosabbak a sérülésekre. A fagykárosodást ugyanis a növényi sejtekben lévő víz megfagyása okozza, a sejtben vagy azon kívül jégkristályok jönnek létre, és roncsolják a sejteket. A fiatal vagy éretlen szövetek a leginkább hajlamosak a károsodásra. Mínusz 0,5-1,0 °C-on a hajtások már elfagynak.

fagy
Teljes tavaszi fagy után rejtett rügyből fakadhat új hajtás

Jelentős különbségek vannak az alvó, duzzadó rügy és a rügyfakadás, hajtásnövekedés szakaszai között.

A kihajtástól a kétleveles szakaszig a fagysérülés kritikus hőmérséklete igen szűk tartományban mozog: rügyfakadáskor az első levél megjelenéséig mínusz 2,2-2,0 °C, míg a második levél kifejlődésekor már csak mínusz 1,7 °C az a kritikus hőmérsékleti küszöb, amelynél a fagyás mértéke már eléri az 50%-ot.

A kritikus hőmérsékletnél a sérülés valószínűleg bekövetkezik, és úgy határozták meg, hogy a rügyek és a hajtások legalább 30 percet elviselnek sérülés nélkül az adott hőmérsékleten. Ugyanakkor nagyon nehéz természetes körülmények között, a szabadban meghatározni a kritikus hőmérsékleteket és időtartamokat.

Fagyérzékeny szőlő: védekezés, megelőzés

A tavaszi fagyok kétfélék lehetnek: az északi vidékről légáramlással hideg légtömegek áramolnak be, vagy a helyi lehűlésből származik az úgynevezett kisugárzási fagy.

A szállított fagyok ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni, a kisugárzási fagyok ellen lehet hatékonyan fellépni bizonyos hőmérsékletig (pl. magasművelés, szélgépek alkalmazása, takarás).

A kisugárzási fagy a késő délutáni hőmérséklet és páratartalom, tiszta égbolt alapján előre jelezhető, és tervezhetők a megelőző intézkedések. Ilyen lehet például a szélgépek működtetése, a kevert levegő általában a kordonmagasságban néhány fokkal emeli a hőmérsékletet. A levegő keverésének hatékonysága az inverziós réteg magasságától függ.

szőlő
Illusztráció

Egy másik módszer a levegő melegítése. A különböző olaj- és gázmelegítők, gyertyák nemcsak a talajhoz közeli levegőt melegítik fel, hanem a felfelé szálló meleg levegő légkeverést is biztosít egy kisebb magasságban. A módszer költséges, ezenkívül nem hagyható figyelmen kívül a környezetszennyezés sem.

A fagykár valószínűségét késő tavaszi metszéssel is csökkenthetjük, amivel a rügyfakadást tudjuk késleltetni.

Ha márciusig toljuk el a metszést, főleg a korai fakadású fajtáknál érhetünk el kedvező eredményt. Az eljárás kivitelezése nagyban függ az adott gazdaság területnagyságától és munkaerő-ellátottságától. Fagyra hajlamos szőlőültetvények esetében a legjobb először a későn kifakadó fajtákat megmetszeni, a koraiakat hagyjuk utoljára. Azt azonban tudni kell, hogy a késői metszésnek éréskésleltető hatása is van, mely a jelenleg érezhető, egyre melegebb érési időszak szempontjából nem hagyható figyelmen kívül.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: