0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 6.

A hajtások nagyon fagyérzékenyek, egyre nő a veszély

A téli hőmérséklet alakulását mindig feszült várakozással követik a termesztők, hiszen nem mindegy, hogy a szőlő milyen erőnlétben van a tavaszi fakadáskor.

Azonkívül a téli fagy a kórokozók és kártevők számát is számottevően csökkenteni tudja, és az befolyásolja a növényvédelmi munkák gyakoriságát és költségét. fagyérzékeny

fagy
2017-ben május közepén tarolta le a hajtásokat a késői fagy

A szőlő téli nyugalmi szakasza akkor kezdődik, amikor a levél lehullik, és tart egészen a kora tavasszal meginduló könnyezésig, rügyfakadásig. Ez az időszak két részre osztható: a mély- és kényszernyugalmi szakaszra. A szőlővesszőben és a tőke fás részeiben ebben az állapotban jelentős szénhidrát-átalakulások zajlanak le, melyek segítik a szőlőt a téli hideg elviselésében, és hatással vannak a tavaszi rügyfakadásra és a vegetatív növekedés intenzitására is.

A nagyon hideg tél azonban hátráltatja a szőlő vegetatív és generatív produkcióját a fagy által okozott rügy- és szövetkárosodás révén.

A veszteség nemcsak a termésmennyiségben mutatkozhat meg, hanem az erőnlét romlásában is, aminek a következményei több évre kihathatnak.

Nő a veszély

A szőlőtermesztésben azonban a legnagyobb károkat nem a téli, hanem az egyre gyakoribb kora tavaszi fagyok okozzák,

melyek az előrejelzések szerint mind korábbi időpontban várhatók. A rügyfakadás is legalább 11 nappal hamarabb következett be az elmúlt húsz év átlagában az előző százéves időszakhoz képest. A kora tavaszi fagyok pedig a korábbiakhoz képest legalább 28 nappal jönnek előre, azaz egyes klímamodellek szerint megnő a kihajtáskori fagy­veszély gyakorisága.

A tavaszi fagyok akkor vezetnek károsodáshoz, ha a nedvkeringés beindulása vagy a rügyfakadás után érkeznek.

Általában az áprilisi fagyok már tetemes károkat okozhatnak a szőlőültetvényekben, mint ahogyan ezt tapasztalhattuk 2016-ban és 2017-ben az április 20–24. közötti időszakban, amikor 15-20 centiméteres hajtások fagytak el terméssel együtt. Ebben az évben is enyhe volt a tél, melegebb fekvésekben és korai fajtáknál lehet számítani erre a károsodásra. A mellékrügyekből még kihajt ugyan a fagykárt szenvedett szőlő, de a termésveszteség érezhető lesz.

A fagykár mértékét nemcsak a fagy erőssége, illetve a tartama határozza meg, hanem az is, hogy a növény milyen állapotban, milyen fejlődési szakaszban van éppen.

Sokszor abszolút értékben kisebb mértékű fagy is okozhat

fagy
A legfiatalabb részek a legérzékenyebbek a hidegre
nagyobb kárt, ha a növény már fagyérzékeny periódusba lépett.

Az évi vegetációs fázisok csak jellemző minimális hőmennyiség és hőhatás-időtartam mellett következnek be. Ha kedvezőtlen a hőösszeg és annak hatástartama, akkor a növény vegetációja, fejlődése vontatott és megszakad. Jól tükrözi a vontatott fejlődést a tavaszi fakadáskori időjárás (lásd a 2019-es évet).

Ha egyenletes meleg van, a fakadás is egyenletes, a hajtások növekedési üteme harmonikus.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: