Láttam már vízben álló egyedeket is, amelyeket a jég szabályosan „bilincsbe” zárt.
A téltemető (Eranthis hyemalis) kevés helyen díszlik vadon, termesztett változataival viszont gyakran találkozhatunk a házikertekben. Sárga vagy krémszínű, egyszerű vagy telt virágai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak.
Télikének is nevezik. Páradús, üde erdőkben él. Február végén, március elején nyílik.
Van, amikor a téltemető már januárban kibontja szirmait a déli fekvésű helyeken.
Tüszőtermésének magvait a hangyák terjesztik. Mérgező növény, kivonatát már az ókorban is népszerű méregként tartották számon, amellyel például a 11. században farkasokat pusztítottak el.
Magyarországi előfordulását sokáig vitatták a botanikusok. Sokan őshonosnak hitték, mások szerint a középkorban kolostorkertekből kivadult növényekből alakultak ki a mostani vadon élő állományai, és vannak, akik a virágkedvelő törököknek tulajdonítják magyarországi betelepítését.
Valószínűleg a kertekből vadult ki a 19. században. Mintegy harminc élőhelye ismert hazánkban, vadon élő állományai mindenütt védettek.
Hol keressük?
Legnagyobb a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó aszófői állomány, amely a településtől északra, a Séd völgyében található, itt húsz hektáron több ezer tő virít minden tavasszal. Élőhelyének egy 12 hektáros része 1987 óta védelmet élvez.
Egy másik nagy állománya Szatmárban, a cégénydányádi Kende-kúria parkjában található. A növények által beborított több száz négyzetméteres folt már messziről virít. Csodálatos látvány a sárga virágszőnyeg. Budapesthez közel, a János-hegy oldalában is előfordul.
Fotók: Molnár Péter
Ez is érdekelheti:
