A méhészet művészete II. – Esszék az apiterápiáról
Amikor elektronmikroszkópos képeket nézünk a virágporok különböző fajtáiról, egészen lenyűgöző formákat láthatunk. A mézek különböző fajtáját is úgy lehet ellenőrizni, hogy megnézik, milyen virágpor van benne.
A mézelőméheknek, ahogyan a többi beporzónak is, kulcsfontosságú élelem kora tavasztól késő őszig a virágpor, amelyet elsősorban saját utódaik etetésére, méhész szaknyelvben a „zsírtest” kialakítására használnak.

Jellemző módon a virágport általában a méhész szaknyelven fiasításnak nevezett rész mellett, vagyis a következő nemzedéknek szánva találjuk a kaptárban. Az a jó tehát, ha változatos és sok virágpor van a méhes közelében, mert akkor a kaptárak egészséges, bundás és kövér méhecskével lesznek teli, amelyek jobban telelnek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Mivel a nagyobb méztermés reményében sokan vándorolnak méhekkel nagy monokultúrákra, mint a repceföldek vagy a napraforgótáblák, ezért felmerült és vita tárgya, hogy az egyféle virágpor és nektár milyen hatással van a méhekre – de sokan úgy sejtik, hogy nem túl jó.
Magyarország szívében, a Dunakanyarban, Szentendre szélén, a Pilisi Parkerdőtől és a Dunától is csak pár száz méterre, a Kada-csúcson, egy alig 272 méter magas domb délkeleti oldalán, közel a hegytetőhöz méhészkedem. Ha belenézek a kaptárakba, azt szoktam mondani, hogy egyszerre nézek nagyítóba, távcsőbe és varázslatos kaleidoszkópba. A lépekben általában többféle és többszínű virágport láthatok, amit 3 kilométer sugarú körben gyűjtöttek a méheim a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeiből, a környék kiskertjeiből, a Szentendrei-sziget szántóiról és legelőiről, és a gyönyörűséges Duna partjáról.
HAMVAS BÉLA mondja egy helyütt, hogy az európai ember télen vagy megbetegszik, vagy meghal. De kétségtelen, hogy nagyon legyengül, ezért is szoktam kora tavasszal, miután beindulnak végre méheim, az erősebb családokról némi virágport gyűjteni és frissen, mézbe keverve kis adagokban megenni. A virágpor, amely a növények szaporítóanyaga és a beporzók utódainak táplálékforrása, az embernek is nagyon jót tesz. Az apiterápia, a méhekkel és a méhészeti termékekkel való gyógyítás egyik első és legfontosabb eleme a virágpor, amit sokan „szupertápláléknak” tartanak, míg mások ezt kétségbe vonják.