0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

A százmillió éves méhecske (a virágpor) 2. rész

A pollen latin szó: lisztet jelent. A pollen, magyarul virágpor, a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó finom por, bioaereszol.

A méhészet művészete II. – Esszék az apiterápiáról

Amikor elektronmikroszkópos képeket nézünk a virágporok különböző fajtáiról, egészen lenyűgöző formákat láthatunk. A mézek különböző fajtáját is úgy lehet ellenőrizni, hogy megnézik, milyen virágpor van benne.

A mézelőméheknek, ahogyan a többi beporzónak is, kulcsfontosságú élelem kora tavasztól késő őszig a virágpor, amelyet elsősorban saját utódaik etetésére, méhész szaknyelvben a „zsírtest” kialakítására használnak.

Ráadásul a méhek tejsavas erjesztéssel tartósítják a méhviasz anyagú sejtekben a virágport, így készül a méhkenyér, amit később is el tudnak fogyasztani.
virágpor pollen
1. kép: Pollen elektronmikroszkópos képe. Forrás: NASA

Jellemző módon a virágport általában a méhész szaknyelven fiasításnak nevezett rész mellett, vagyis a következő nemzedéknek szánva találjuk a kaptárban. Az a jó tehát, ha változatos és sok virágpor van a méhes közelében, mert akkor a kaptárak egészséges, bundás és kövér méhecskével lesznek teli, amelyek jobban telelnek és ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Mivel a nagyobb méztermés reményében sokan vándorolnak méhekkel nagy monokultúrákra, mint a repceföldek vagy a napraforgótáblák, ezért felmerült és vita tárgya, hogy az egyféle virágpor és nektár milyen hatással van a méhekre – de sokan úgy sejtik, hogy nem túl jó.

Magyarország szívében, a Dunakanyarban, Szentendre szélén, a Pilisi Parkerdőtől és a Dunától is csak pár száz méterre, a Kada-csúcson, egy alig 272 méter magas domb délkeleti oldalán, közel a hegytetőhöz méhészkedem. Ha belenézek a kaptárakba, azt szoktam mondani, hogy egyszerre nézek nagyítóba, távcsőbe és varázslatos kaleidoszkópba. A lépekben általában többféle és többszínű virágport láthatok, amit 3 kilométer sugarú körben gyűjtöttek a méheim a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeiből, a környék kiskertjeiből, a Szentendrei-sziget szántóiról és legelőiről, és a gyönyörűséges Duna partjáról.

Az első virágporforrások kora tavasszal a mogyoró és a fűzfák. Szerencsémre mogyoróból bőven van még a kiskertekben, míg fűzfa jócskán nő a Duna partján. Utána jön csak a repce, lent a Szentendrei-sziget szántóin, aztán jönnek a mezei virágok, a gyümölcsösök és a főhordás: az akác, a hárs és a gesztenye, s a nektár, amiből már elvehető méz is lesz, de erről külön írok majd.

HAMVAS BÉLA mondja egy helyütt, hogy az európai ember télen vagy megbetegszik, vagy meghal. De kétségtelen, hogy nagyon legyengül, ezért is szoktam kora tavasszal, miután beindulnak végre méheim, az erősebb családokról némi virágport gyűjteni és frissen, mézbe keverve kis adagokban megenni. A virágpor, amely a növények szaporítóanyaga és a beporzók utódainak táplálékforrása, az embernek is nagyon jót tesz. Az apiterápia, a méhekkel és a méhészeti termékekkel való gyógyítás egyik első és legfontosabb eleme a virágpor, amit sokan „szupertápláléknak” tartanak, míg mások ezt kétségbe vonják.

Forrás: Méhészet