A mórahalmi találkozóra meghívott előadók a sárgarépa termesztési és piaci helyzetén túl növényvédelmi, öntözési, tápanyag-utánpótlási és tárolási tanácsokkal látták el az érdeklődőket.
Az egyik házigazda, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistája, Sándor László nemzetközi kitekintéséből megtudtuk, hogy Hollandiában és Belgiumban – ahonnan a hozzánk érkező sárgarépa zöme érkezik – tavaly ősszel nagyon sok csapadék esett, így nehézkes volt a betakarítás november–decemberben, sőt a sárgarépa egy része a földben maradt. A termésátlag is alacsonyabb lett, a sáros talaj miatt pedig betakarításkor a szokásos nettó 650 kilogramm helyett nettó 500 kilogramm sárgarépa került a tartályládákba. Utána gondot okoztak a tárolási betegségek, főként a feketerothadás (Phytophthora). Tetézte a bajt, hogy a legnagyobb hollandiai tárolókomplexumban tűz ütött ki, így nagy mennyiségű sárgarépa tönkrement. Ezekből is adódott, hogy a répa minősége az átlagosnál gyengébb, és január végére a szokásosnál kétszer-háromszor magasabbra (0,35-0,45 euró/kg) emelkedett a termelői ár.
Lengyelországban az utóbbi egy-két éves enyhe csökkenés után várhatóan újra növekedni fog a frisspiacra szánt sárgarépa területe, ami tavaly hozzávetőleg 13 500 hektár volt. A tárolókban kevesebb répa volt februárban, a minőségre azonban nem lehetett panasz. A lengyel sárgarépa-termesztők egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozásból eredő kiszámíthatatlan, egyszer túl sok, máskor túl kevés csapadék. Az árakkal sem elégedettek, mert azt letöri a beérkező holland, belga, ukrán répa, miközben az energia és a termesztéshez szükséges anyagok fokozatosan drágulnak. Éppen ezért felmerült, hogy a hűtőtárolás helyett megpróbálkoznak ott is a talajban tárolással. A vetésváltás is kihívás, mert fogyóban vannak a kertészeti termesztésre használható területek, márpedig, ha a sárgarépa kétévenként visszakerül ugyanarra a helyre, nagyobb az esélye a megbetegedésnek, és csökkenhet a hozam.
Újabb kihívások
A klímaváltozással a hazai termesztési körülmények is változnak, szűkül a termelésre optimális időszak, mind gyakoribb az időszakos vízhiány, főként a Homokhátságon. A termesztés csak öntözéssel biztonságos, és sok múlik az öntözővíz minőségén, a kijuttatott adagok nagyságán is. A termelők egy része ugyanakkor még mindig nem méri a vízadagokat, és a klímaváltozás ellenére nem változtat a korábban bevált, de most már nem működő technológiai szokásain. A betakarítás idejének meghatározása ugyancsak sarkalatos eleme a technológiának, sorolta Ládi Csaba, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistája, a klub ötletgazdája.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi években Európa-szerte egyre több termelő szembesül a sárgarépa ezüstös elszíneződésével, barnulásával, foltosodásával hűtőházi tárolás utáni kitároláskor, aminek még nem sikerült biztonsággal meghatározni az okát. Kiválthatja kórokozó, de közrejátszhat benne betakarításkori mechanikai sérülés is. Ezenkívül a talajban lévő Fusarium gombák gyengíthetik a répát, a rovarkártevők után megjelenhetnek a vírustünetek, miközben a tenyészidőszakban az alternáriás, a cerkospórás betegségektől és a lisztharmattól is védeni kell az állományt. A fonálféreg-fertőzés nálunk is erősödik a be nem tartott vetésforgó, talajuntság miatt, illetve a termelők egy része nem készült fel arra, hogy már engedélyezett a Nemathorin talajfertőtlenítő használata.
A sárgarépa fejlődésének a semleges, kissé savas pH kedvez, ám főleg a homoktalajok kémhatása sok helyen lúgos (7,8- 8,2 pH), ami akadályozhatja a tápelemek felvehetőségét. A nagyadagú öntözéssel kimoshatjuk a tápanyagokat a gyökérzónából, ezért is fontos a szakszerű tápanyag-utánpótlás és öntözés összehangolása.
