A sikeres kerttervezés titka: növénysűrűség, növényelrendezés

Paradicsom esetében a fajtákat két csoportba sorolhatjuk: a legfeljebb alacsony karókat igénylő determinált fajtákra és a magasabb és erősebb támrendszert igénylő féldeterminált és folytonnövő fajtákra.

A magas növények egyben árnyékot is vetnek a szomszédaikra, és ha az oldalágakat is meghagyjuk, a leveleket esetleg bekötözzük a szárhoz, könnyen kapunk túl sűrű, nehezen kezelhető, szedhető, és a betegségektől szinte nem védhető állományt.

Házikertben gyakori az egyedi, karós támrendszer, amelynél, ha sűrű az ültetés, a fényhiány és a betegségek terjedése miatt legtöbbször végül jelentősen kevesebb vagy rosszabb minőségű termést kapunk, mint ha ritkább térállásra ültettünk volna.

paradicsom — Karós támasz mellett szűkebb tőtávolság is elég

Négyzetméterenként 3 növénynél többet ezért ilyen fajtáknál ne ültessünk, és érdemes viszonylag széles (pl. 80 cm-es) sortávolságot hagyni a kötözések, szedések és az átszellőző állomány kedvéért.

Bokros típusú, determinált növekedésű fajtáknál is a legjobb, ha maximum 5 növényt ültetünk egy négyzetméterre, és az ipari termesztésben megszokott módon, házikertben is alkalmazhatunk ikersoros termesztést, ahol a széles sortávolság akár egy méter is lehet. Ha törpe növésű balkonparadicsomokat ültetünk a kertbe, ott a növénysűrűség a fajtára jellemző bokormérettől függ, 35 x 35 cm-es négyzetes térállás is előfordul.