0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

A sikeres kerttervezés titka: növénysűrűség, növényelrendezés

A veteményeskertben a vetés, palántakiültetés szezonjában vagyunk. A siker érdekében tudnunk kell, hogy mekkora az optimális helyigényük, mi a megfelelő mintázat, ahogy elrendezzük a növényeket.
karalábé
A karalábé esetében a térállás befolyásolja a gumó méretét

A salátához hasonló elv szerint választhatjuk meg a karalábé elrendezését, azzal a különbséggel, hogy a korai fajták leggyakoribb elrendezése csupán 25 x 25 cm körüli (18-30 cm x 18-30 cm), a hosszú tenyészidejű fajtáké 40 x 40 cm.

A fejes és kelkáposzta, a brokkoli és a karfiol esetén a növények térigénye már nagyobb, és katalógusokban gyakran az egy növényre számított optimális helyigényt adják meg négyzetcentiméterben (pl. 3300 cm2, azaz 3 tő egy négyzetméterre).

Nagyüzemben a korai fajtákat 3 soros szalagos elrendezésben, a hosszabb tenyészidejűeket ikersorban vagy egyenletesen, szimpla sorosan ültetik, és közel azonos sor- és tőtávolságra. Ezeknél a fajoknál egyébként kifejezetten jellemző, hogy a sűrűbb ültetés kisebb fej- vagy rózsaméretet eredményez, és a térállás növelésével nő a termésméret. A fajtánál javasolt legkisebb tenyészterületnél sűrűbb ültetés nagyon kicsi terméseket eredményez, vagy gyakorlatilag elmarad a fej- vagy virágképzés. Túl ritka ültetés pedig sokszor túl terebélyes káposztafejeket okoz, vagy nem lesz gazdaságos a helykihasználás.

A zöldségfélék közül a legkisebb helyigényű növénynek a hónapos retek számít, hagyományosan 5 x 5 vagy 10 x 10 cm-es vetéstávolsággal.

Ez az elrendezés olyan sűrű, hogy nem tudunk a sorok közé lépni, így 90-120 cm széles ágyásokat, szalagos vetést használunk, a vetéskor pedig a már elvetett sorokra fektetett deszkára állhatunk rá. A sűrű sortávolság miatt egyébként korábban a hajtatásban vetőszalagot használtak, amit házilag készítettek el, papírszalagra felragasztva a magokat egyenletes távolságban. A szalagot a vetőárokba gyorsan be lehet fektetni anélkül, hogy megtaposnánk a környező sorokat. A sortávolság 15-20 cm-ig növelhető, a tőtávolság pedig 5-8 cm-ig, ami megfelelő fajtaválasztással nagyobb gumóméretet eredményez. Viszont, aki próbálta (a reteknél vagy akár a zöldborsó soros vetésénél) a 15-20 cm-es sortávolságot, az tudja, hogy ott sem fér el könnyen a lábunk, különösen, ha a növényeknek már a lombja is foglalja a területet, emiatt sokan teszik voksukat a kisebb sortávolságra és összességében kisebb területre.

zöldborsó
Zöldborsó a hagyományos házikerti termesztésben
A zöldborsó, bokor zöldbab esetében a hagyományos házikerti termesztésben a fészkes elrendezés a jellemző, ami gyorsítja a vetést (egy kapavágás alá 5-6 magot teszünk egy mozdulattal), egyszerűbb a talajápolás (amire azonban a rövid tenyészidő miatt általában csak egyszer, esetleg kétszer kerül sor), és sokak szerint a szedés is.

Ha a zöldborsó példáját nézzük, ott nagyüzemben általában 12-15 cm a sortávolság, 4-7 cm a tőtávolság. Házikertben soros vetésnél 20-30 cm-es sortávolság, 4 cm körüli tőtávolság a javasolt. Fészkes vetésnél összességében kevesebb növényt nevelünk egy négyzetméteren. A kisebb tőszám ellenére azonban a növényápolás és a többszöri szedés eredményeként a termésátlag hasonló vagy jobb lehet, mint a nagyüzemi termesztésnél.

zöldborsó
Sorba vetett zöldborsó üzemi művelésben

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: