Általánosan elmondható, hogy a növényelrendezés főképp a növények méretétől, alakjától, magasabb (támrendszeres) növényeknél az árnyékolástól, fényellátottságtól függ, módosítva azzal, hogy az ápolásukhoz, szedésükhez hozzá kell férnünk a növényekhez.
A szakirodalomban, vagy az adott növényfajtához tartozó termesztési ajánlóban a színes tasakos magoknál általában sor- és tőtávolságot mutatnak be kis piktogramon, míg a „profibb” ajánlásokban sokszor az egy növény tenyészterület-igényét adják meg négyzetcentiméterben. Másik gyakran emlegetett adat az állománysűrűség vagy tősűrűség, vagyis hogy egy négyzetméteren hány darab növényt neveljünk.
Ha a növényeket az optimálisnál közelebb ültetjük egymáshoz, a négyzetméterenkénti hozam egy darabig nő, de a növényenkénti hozam csökken, és sajnos gyakran a minőség is. Magas vetőmag- és palántaárak mellett a növényszám növelése emiatt megfontolandó. A tenyészterület a hozamon és minőségen kívül a koraiságra is hatással van: a sűrűbb ültetés növeli a koraiságot a termésükért termesztett növényeknél, míg a zöld részükért vagy gyökerükért termesztett fajok esetében éppen késlelteti a szedésérettséget.
Tekintsük át néhány gyakran termesztett növény példáját!
A fejes salátánál a szakkönyvek négyzetméterenként 10-12 növény kiültetését javasolják. Más megközelítéssel 25-35 cm-es sortávolságot és 20-35 cm-es tőtávolságot találhatunk adatként. Leggyakrabban 30 x 30 cm-es térállást alkalmazunk. A megadott tágabb sor- és tőtávolság-tartományokat úgy kell értelmezni, hogy ha szélesebb sortávolságot alkalmazunk, a tőtávolság lehet kisebb is. Nem javasolt azonban mindkét paraméternél a legkisebbet választani, mert akkor a fejek kicsik maradnak, vagy esetleg nem fejesednek be a növények. Az egy-egy növény rendelkezésére álló terület és a négyzetméterenkénti tőszám kiszámításával jól érezhető a különbség:
25 cm x 20 cm ➝ 500 cm2 ➝ 20 tő/m2
35 cm x 35 cm ➝ 1225 cm2 ➝ 8,2 tő/m2
30 cm x 30 cm ➝ 900 cm2 ➝ 11,1 tő/m2
Felülnézetben a salátanövények egy kört fednek le. Nem magasak, így nem kell minden növény mellett akkora helyet kihagyni, hogy a vállunk is elférjen.
Ezért választhatunk pl. 35 cm-es sortávolságot és 25 cm tőtávolságot is (875 cm2 ➝11,4 tő/m2).
Más növények esetében, amikor azok megnőnek, szedési időszakra záródik az állomány és nem tudunk lépkedni közöttük. Ez akkor szokott gondot okozni, ha sok sorunk van egyenletesen egymás mellett, és válogatni szeretnénk a növények közt. Ehhez érdemes minden második vagy harmadik sor után kihagyni nagyobb távolságot, azaz szalagos elrendezést kialakítani ilyen ritmusban:
50 cm + 30 cm + 30 cm + 30 cm + 50 cm… .
A középső sort a széléről tudjuk gondozni, szedni.
Ekkor 26 cm-es sortávolságnál lesznek a szomszédos sorok eltoltan ültetett növényei 30 cm-re egymástól. Ha 30 cm-es sortávolságot használunk háromszög-elrendezésben, a sorokon belüli szomszédos tövek 30 cm-re, a szomszédos sorok növényei 33,5 cm-re lesznek egymástól.
