Sokkal kisebb a gyakoriságnövekedés akkor, ha mielőbb elkezdjük csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett az optimista forgatókönyv szerint Hevesben és Bács-Kiskunban inkább az valószínű, hogy a virágzás körüli időszakban ritkábban lesz majd fagy. Eredményeink azt is valószínűsítik, hogy a fagyveszélyes években a fagyos napok száma is csökkenni fog egy zöldebb utat követve.
Mindezek azt jelzik, hogy hosszú távú stratégiát szükséges kidolgozni ahhoz, hogy az almatermesztést megfelelő hatékonysággal folytathassuk. Ez olyan drasztikusabb változtatást is jelenthet, mint például fagytűrő fajtákra való áttérést, vagy az almatermesztő régiók átrendeződését.
Nagy lesz a különbség
A 4. ábrán a többi gyümölcs virágzásakor fellépő fagyos évek várható gyakoriságváltozását mutatjuk be. A közeljövőben a pesszimista forgatókönyv szerint csak kissé nő a fagyveszélyes évek száma, míg a másik két forgatókönyv szerint gyengén csökkenő trend valószínű.
Ha a század végét nézzük, akkor jól látszik, hogy az optimista forgatókönyv szerint nem várható jelentősebb gyakoriságnövekedés, sőt, azon években, amikor fagyni fog, a fagyos napok száma még kevesebb is lesz, ami az almánál korábban virágzó gyümölcsöknek egyértelműen kedvez.
Így a pesszimista forgatókönyv esetén már mindenhol a fagyveszélyes évek előfordulásának növekedésére kell felkészülni. Ez északon-északkeleten (ahol a meggy a legnagyobb mennyiségben terem) elérheti akár a 40%-os növekedést is, miközben ezekben a fagyveszélyes években várhatóan több lesz a fagyos napok száma is.
Statisztikai összefüggésA gyümölcsfák virágzásához egy bizonyos hőösszeg elérése szükséges, amit 5 °C-os bázishőmérséklettel (azaz a napi Tátlag 5 °C feletti részét összegezve) tekintettünk. Ezt az alma esetében a 2007–2011 közötti fenológiai megfigyelésekből határoztuk meg: hatvan hazai fajtánál mikor indul a legkorábbi és a legkésőbbi virágzás, és az egyes fajták meddig (4-15 napig) virágoznak. Eszerint a virágzás alatti, azaz a 185 °C hőösszeg elérésétől a 310 °C hőösszeg elérése utáni 15 napig előforduló fagyos napokat számoltuk össze. A többi gyümölcsfára a 100 °C és 300 °C közötti, tízesével meghatározott hőösszegek elérése után húsz napon belül előforduló fagyos napok évenkénti számát vetettük össze a 2003–2022-es termésátlagokkal. Majd meghatároztuk azt a küszöböt, amikor a legerősebb ez a kapcsolat, azaz húsz év esetében –0,45 alatti a korrelációs együttható. Ez alapján a kajszira, őszibarackra, szilvára és cseresznyére külön-külön is a 110 °C hőösszeg tűnt megfelelőnek, és ugyan a körtére és a meggyre külön-külön nem kaptunk statisztikailag igazolható kapcsolatot, a többi gyümölcshöz ezeket is hozzáadva már igen. |
