0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Amit a bálnák ürülékéről tudni érdemes

Van egy ürülék, amelyik nem káros, épp ellenkezőleg létfontosságú az egész földi ökoszisztéma egészségére nézve....

Nap mint nap szembesülünk azzal, mennyi szagos és veszélyes hulladéknak számító ürülék keletkezik szerte a világban. Ezek megsemmisítése aztán súlyos összegekbe kerül, vagy a természetes vizek beszennyezése által próbálunk tőlük megszabadulni. Felüdítő néha olyanról hallani, amelyik végre nemhogy ártalmas lenne, inkább hatalmas lökést adhat a növényvilág számára és segítene a problémás szén-dioxid megkötésében.

Túl szépnek hangzik, hogy igaz legyen? Valóban van itt egy kis bökkenő. Évezredeken keresztül kíméletlenül vadásztuk azokat a fajokat, amelyek most óriási segítséget jelentenének. De a 20. század elejére ijesztően megfogyatkoztak, és csak remélhetjük, hogy az utóbbi évek erőfeszítései, a vadászat szigorítására, illetve betiltására irányuló döntések eredményre vezetnek és megóvhatjuk őket a kihalástól. Ha békén hagyjuk őket, és jobb életfeltételeket teremtünk számukra, remélhetőleg egyedszámuk is növekedésnek tud indulni.

A természet mindig tartogat meglepetéseket

Elég problémás, hogy csekélynek sem mondható ismerettel felvértezve avatkoztunk bele nagyon durván a Föld élővilágának életébe. Amint vízre tudtunk szállni, nem csak távoli helyekre akartunk eljutni, hanem ki akartuk aknázni a tengerek, óceánok kincseit is. És meg kell hagyni a bálnák csakugyan könnyű célpontok. Közhelyesen hangzik, de a világunkban egymásra épülnek a dolgok, és ha elkezdjük kiszedegetni a téglákat az építmény alján, idővel megroggyan a ház.

Sajnos elődeink bele sem gondoltak abba, hogy a bálnák nemcsak bizarr hústornyok, hanem talán szükségesek az óceánok számára. Sőt, mint ahogy az utóbbi években kiderült az egész bolygó ökoszisztémájának életbevágóan fontos építőkockái.

Aki sokat eszik, sokat is ürít

Mivel a bálnák nem igazán tarthatók fogságban, így sokáig nem volt pontos adatunk arról, hogy ténylegesen mennyit esznek. A gyomortartalom mérése után próbálták kikalkulálni, de jócskán alábecsülték a fogyasztásukat.

Egy tíz évig tartó kutatás feltárta, hogy egy kék bálna naponta 16 tonna élelmet fogyaszt el. A gigantikus vízi emlősök étlapján a számára szupertápláléknak számító krill és apróbb halak szerepelnek. Majd az emésztést követően egyetlen székletürítéskor 200 liter ürüléket enged ki magából. Méghozzá kincset érő ürüléket, ami kulcsfontosságú tápanyagokat tartalmaz az óceáni környezet számára.

hosszúszárnyú bálna

Mesésen dús fitoplanktonterdőket táplál, amik aztán a krillek és sok más hal étrendjében előkelő helyen szerepelnek. Tehát az óceán élővilágának gazdagsága vagy sivársága múlik a bálnakaki jelenlétén illetve mennyiségén. A hatalmas emlősök ürüléke mintegy megtrágyázza a planktonerdőket, és ha sok a táplálék, a krillek és a halak populációja is gyarapodhat. És ha van elég krill-, a bálnák jóllakhatnak és foroghat minden tovább. Erre az összefüggésre akkor jöttek rá a tudósok, mikor azt tapasztalták, hogy meglepő módon a krillek száma nem nőtt olyan mértékben, mint az elvárható lenne, pedig egyik legfőbb ragadozójuk -a krillekkel táplálkozó bálnák- drámaian megfogyatkoztak. És a több évtizedes megfigyelés után arra a következtetésre jutottak, hogy ha nincs elég táplálékuk, a krillek populációja nem tud hízni. Szóval az előbbi képletből éppen a bálnaürülék hiányzik.

bálnák óceán bálnaEz egy csodálatosan működő ciklus: a bálnáknak krillekre van szükségük, a krilleknek planktonokra, a fitoplanktonoknak a bálnaürülék tápanyagaira (főleg vasra).

És a fitoplanktonok nemcsak táplálékként szolgálnak, hanem rengeteg szenet is képesek elnyelni. Amelyik pedig nem kerül be a táplálékláncba, amint lejár az ideje, a megkötött szén-dioxiddal szépen lesüllyed az óceán fenekére. És itt tényleg nem kevés forog a kockán, ugyanis becslések szerint a fitoplanktonok akár évi 2 milliárd tonna szén- dioxidot is megköthetnek. Tehát nagyon nagy szükségünk van a fitoplanktonokra, a krillekre és a bálnákra. Csak az a baj, hogy a túlhalászás, a hajózás, a vizek savasodása, műanyaggal, nehézfémekkel és peszticidekkel történő szennyezettsége, az éghajlatváltozás, a szonárhasználat és az antropogén zaj mind-mind kedvezőtlenül hat a vízi életformákra.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: