0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 24.

Továbbtanulási lehetőségek lovasoknak II. – Nyeregben a jövő

Cikksorozatunk célja egy olyan szakmatérkép felvázolása, amely segítséget nyújt az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező diákoknak ahhoz, hogy eligazodjanak a ló- és lovassportok világához köthető karrierlehetőségek között.

Célja olyan sokoldalúan képzett lovas szakemberek kitanítása, akik magas szinten képesek a lovak kiképzésére és továbbképzésére, korrigálásra és bemutatásra díjlovaglásban könnyű/középosztályig, díjugratásban stílusbírálati, valamint lovastusa szakágban kezdő képzettségi szintig.

A rájuk bízott lovak jövőbeni tartási céljainak szem előtt tartásával, az etikai, állategészségügyi és szakmai szempontok figyelembevételével szervezik meg és hajtják végre a lovak mozgatását. Feladatköreikhez tartozik a lovak futószáras, illetve nyereg alatti bemelegítése, jártatása, felvezetése. Kezdő lovasok futószáras és lovardai oktatását is el tudják látni, valamint lovastúrák vezetésére és pályaépítői segédfeladat elvégzésére is alkalmasak.

Képzést indító intézmények: OKTÁV Továbbképző Központ Zrt., Északi Agrárszakképzési Centrum; Modello Módszertani és Képzési Intézet; Déli Agrárszakképzési Centrum.

MÉNESGAZDA

A Magyar Képesítési Keretrendszer szerint 5. kategóriájú felsőoktatási szakképzés célja olyan lovas szakemberek képzése, akik képesek a mikro-, kis- és középvállalkozások lovas létesítményeinek, méneseinek telepvezetői, irányítói feladatait ellátni.

A ménesgazdák munkájuk során megtervezik, majd irányítják a tenyésztési munka folyamatát, koordinálják a létesítmény napi feladatait, szükség szerint pedig maguk is képesek elvégezni azt. Ismerik a minőségi tenyésztéshez szükséges takarmányozási és tartástechnológiai irányelveket, megteremtik a korszerű és piacképes lótartás feltételeit. Tevékenyen részt vesznek a lovak tenyészszemlékre, teljesítményvizsgákra történő felkészítésében. Gazdasági, pénzügyi, jogi ismeretek és informatikai tudás birtokában közreműködnek a létesítmény gazdasági életének irányításában, plusz az adminisztratív munkában.

A képzés időtartama 4 félév (3 félév oktatás + 1 félév szakmai gyakorlat), melynek végén – a záróvizsga sikeres teljesítése után – felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kapnak a hallgatók.
lovak csikó állattenyésztés
Fotó: Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

A diákok a második év végére megismerik egyebek között a magyar lótenyésztési kultúrát, annak történelmét és a jelenlegi tenyésztésszervezést, a gazdálkodási és a termék-előállítási folyamatokat, a szakterületük alapvető jogszabályait, a lótenyésztés és lótartás intézményi és gazdasági környezetét, a gyakorlati működtetés fontosabb jellemzőit, továbbá a gazdálkodó szervezetek működésének mechanizmusait.

Tudják és értik saját szakterületükre vonatkozóan a lótenyésztés, a lótartás alapvető, általános és szakspecifikus, valamint a lovassportok és a lóversenyzés tekintetében azok általános ismeretanyagát, illetve a mezőgazdaság, a lótenyésztés, lótartás alapvető etikai szabályait.

A szakot jelenleg három intézmény indítja: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar (Hódmezővásárhely); Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár- és Élelmiszertudományi Képzések Központ (Keszthely).

LÓTENYÉSZTŐ, LOVASSPORT- SZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (BSC)

A Magyar Képzési Keretrendszerben 6. szintre csoportosított alapszak felvételi alapkövetelménye az érettségi vizsga, ezenfelül viszont a két iskola eltérő módon rendelkezik a 2023/24-es tanévtől érvényes új pontszámítási rendszer szerinti intézményi pontokról (is). A Debreceni Egyetem egy kompetenciateszt és egy személyes felvételi elbeszélgetés keretein belül oszt ki a jelentkezőknek 50-50 pontot.

Előbbin kiemelten nézik a lóval való bánásmódot, valamint tesztfeladaton keresztül felmérik a lovaglási vagy hajtási tudást. Az interjún a személyes motivációk, a szakmai elhivatottság, és az addig megszerzett kompetenciák átbeszélése történik egy bizottsági meghallgatás keretin belül. A MATE szintén tart egyéni szóbeli vizsgát, amelyen ugyancsak maximum 50 pont adható.

A képzés időtartama 7 félév, melynek végén a diákok egyetemi (BSc) diplomát kapnak.

A sikeres záróvizsgát tett hallgatók a lovaglás területén való képzettségükből kifolyólag meg tuják különböztetni a kiváló értéket a gyengétől vagy a jótól. A széles körű agrárképzettségük alapján egyúttal megállják majd a helyüket más gazdasági haszonállatokat tartó telepeken is.

lovas lovaglás
Fotó: Pixabay
A gazdaságtudományi ismereteknek köszönhetően mérlegelni tudják az egyes ágazati folyamatok célszerűségét és megvalósíthatóságát. A diploma a ménestartással, lótenyésztéssel, lóversenyzéssel, lovassportszervezéssel, lovardaüzemeltetéssel és egyéb agrártevékenységekkel foglalkozó vállalkozásoknál, szakigazgatási szerveknél és kereskedelmi cégeknél jogosít munkavállalásra.

Jelenleg az országban két intézmény: a Debreceni Egyetem (Debreceni Lovasakadémia) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Gödöllő, Kaposvár) indítja a szakot levelező és nappali munkarendben.

Forrás: Pegazus

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: