Ezen kívül szoliter dísznövénynek ültethetjük, de gyógynövényként is használható a rebarbara. Évszázadok óta ismert növény nagy sárga gyökér, idegen gyökér, barbár gyökér, azaz rheum barbarum néven.

A rebarbara (Rheum rhabarbarum) a keserűfűfélék családjába tartozik, a sóska rokona. Bár a hagyományos gyógyászatban leginkább a gyökere gyógyhatásai miatt ismert (enyhe hashajtó, vérzéscsillapító), zöldségnövényként csak a levélnyelét fogyasztjuk. Őshazája Kína, Pakisztán és Szibéria egyes vidékei. A kínai gyógyászatban feltehetőleg már 5 ezer évvel ezelőtt is használták.

Hazánkban üzemi termesztésben nem terjedt el, kisebb felületeken néhol termesztik, de a legjellemzőbb, hogy házikertekben nevelnek néhány tövet.

Rendkívül erős gyökérzete van, mely 25-40 cm hosszú, kissé ferde gyöktörzsből és az arról eredő elsődleges és számtalan járulékos gyökérből áll. A gyöktörzsön nagy, 2-4 cm átmérőjű hajtásrügyek fejlődnek.

Hatalmas, akár fél méter hosszú levelei főként szív alakúak, de alakjuk és felületük „simasága” fajtánként változó. Tavasszal nagyon gyorsan fejlődnek.

A fogyasztásra leszedett levelek átmérője leggyakrabban 20-25 mm, de ez fajtától és a környezeti tényezőktől, valamint a tő korától, életerejétől is függ, a legerőteljesebb növekedésű fajtáknál 30-40 mm is lehet. A vékonyabb levélnyelek általában kevésbé rostosak, a vastagabbak rágósabbak. A fajták között különbségek vannak a levélnyél keresztmetszetének alakjában, bordázottságában, színében.