„Lehet a gázmotorod működése hatékony, a termelt villamos energiát eladhatod vagy felhasználhatod, az alapanyagot olcsón beszerezheted vagy megtermelheted, de ha a melléktermékként termelődő hőt nem tudod hatékonyan felhasználni, akkor soha nem lesz eredményes egy biogázüzem működése” – idézte dr. Petis Mihály egy korábbi tanácsát Pintér Zsolt az Axiál Gyakorlati Akadémián. Bár a helyzet az energiaárak elszabadulása óta változott, a Bátortrade Kft. alapító tulajdonosának tanácsai nagy érdeklődésre tartottak számot, hiszen náluk, Nyírbátorban üzemeltetik Európa egyik legnagyobb biogázüzemét, méghozzá nyereségesen.

Ha valaki biogázüzem megvalósításán gondolkodik, mire figyeljen, és valóban lehet-e alternatív alapanyag a hígtrágya? – szólt a kérdés Petis Mihályhoz. Válaszában a szakember mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy

Mint emlékeztetett, az első támogatási időszak a ’70-es évekre tehető, a másodikat a 2000-es években hirdették meg, és most várható a harmadik. Az először elkészültek mindegyike bezárt azóta, mivel kevés ismeret állt rendelkezésre, a második körös beruházások többsége jól működik, azokat felkészült szakemberek működtetik. Ők megalapozott tudással rendelkeznek, így legjobban tőlük lehet tanulni, mert a legnagyobb baj, fogalmazott Petis Mihály, hogy nemcsak a támogatásokra, hanem a kutatásra, oktatásra juttatott támogatás is hullámzó volt, emiatt nem készült el egy mindenki számára elérhető tudásanyag.

Jó kérdésekre jó válaszokat kell adni

– Mielőtt valaki eldönti, hogy biogázüzemet létesít, alapvető kérdésekben kell jó döntést hoznia. A környezetvédelemre gyakorolt kedvező hatásán túl négy szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy eredményesen működjön egy üzem. Mindenekelőtt azt, hogy a melléktermékből és/vagy hulladékból többletjövedelem, a megtermelt fermentléből pedig homogén és értékes, felhasználható tápanyag készüljön. Ugyanilyen fontos, hogy milyen mennyiségben és összetételben áll rendelkezésre az alapanyag.

Petis Mihály szerint a fermentlé három kilométeren belül versenyképes a műtrágyával. Végül nagyon lényeges szempont, hogy az előállított biogázt, a belőle képzett villamos és hőenergiát fel tudja-e használni a gazdaság maga. – A leghatékonyabb, leggazdaságosabb energiagazdálkodás, ha mi magunk használjuk föl, és az eredményességünket a költségcsökkentésre építjük, hangsúlyozta az előadó. Véleménye szerint ez a legversenyképesebb értékesítési és termelési megoldás. A legolcsóbb beruházással hő állítható elő biogázból, de az is csak akkor, ha azt mi magunk használjuk fel, mondta Petis Mihály, hozzátéve, hogy a villamosenergia-előállítás drágább beruházást igényel. A tervezésnél figyelembe kell venni azt is, különösen villamos energia esetében, hogy a hálózatra kapcsolódásnak megvan-e az infrastrukturális feltétele, hogy azt „fel tudjuk-e adni”. Ennek engedélyezése ráadásul idő- és pénzigényes folyamat. – Ezek a szempontok döntik el, hogy mennyibe fog kerülni a beruházásunk, és hogy milyen típusú, méretű és összetételű biogázüzemet kell és érdemes építeni, mondta Petis Mihály.

Fermentortípusok

Kétféle fermentortípus ismert, a vegyes alapanyagokra használt alacsony fermentor és a toronyfermentor. A szakember szerint mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Az alacsony fermentorok leglényegesebb problémája az ülepedés. Mivel a felhasznált szárazanyag 20 százaléka általában nem szerves szárazanyag, az a fajsúlyánál fogva leülepedik a fermentor aljára, ami veszélyes, ráadásul eltávolítása többletköltséget jelent az üzemek számára.

Természetesen építhető magasabb, az 5 méteres helyett mintegy 8 méteres fermentor is, amiben 1 méter a gáztér. Ebben az esetben arra hívta fel a figyelmet az előadó, hogy se a fűtés, se a keverőmotor ne a belső térben legyen. – Tehát a fűtés a köpenyen kívülre, a motor a külső térbe kerüljön, és csak a keverőlapátok legyenek a belső térben.