A nyírbátori példa
Petis Mihály saját üzemelési adataikat is megosztotta a hallgatósággal, hangsúlyozva, hogy esetükben a felhasznált alapanyag 90 százaléka is „saját”.
Akkreditált mikrobiológiai laboratóriumuk folyamatosan monitorozza a termelést, és van egy baktériumgyártó üzemük is. Utóbbit pár évig nem működtették, mert kérdésként merült fel, hogy egy táptalajon mesterségesen előállított baktériumpopuláció, kikerülve különösen száraz talajviszonyok közé, tud-e szaporodni. Más megoldást kellett keresniük, így ma már tudják, hogy a legjobb szaporítási alapanyag a fermentlé vagy a hígtrágya. A nitrogén fele mindkettőben ammónium, a másik fele pedig szerves kötésben van. Céljuk, hogy az 50 százaléknyi ammóniumot – ami bizonyos baktériumoknak fontos tápanyaga – tovább, legalább a felére csökkentsék, mert így a szaghatás is csökken, mellette folyamatos baktériumszaporodást érnek el, ami már biztonságosabban kijuttatható. Ezek aerob baktériumok, ezért folyamatos oxigénellátást igényelnek.
Számoljunk!
Ahogy már említettük, Nyírbátorban tavaly 34 százalék növényi alapanyagot használtak fel, Petis Mihály szerint soha ennyivel nem dolgoztak. – A 2022-es aszály után egyszerűen nem volt alapanyagunk, viszont akkora értéke volt a villamos energiának, hogy bárminek a felhasználása megérte. Vásároltunk a 120 ezer forintos kukoricából, ami akkor nem, áthúzódva 2023-ra viszont már komoly költségproblémákat okozott, hisz az értékesítési árbevétel lényegesen kisebb lett. Mivel a biogáztermelés önköltségének több mint 50 százaléka alapanyagköltség, a hatékonyság szempontjából azt kell mérlegelni, hogy egy tonna szerves szárazanyagból (oTS) hány köbméter biogáz állítható elő, figyelmeztetett az előadó. Ez a mennyiség általában 300-1600 m3 között alakul, ami igen nagy különbség a jó és a kevésbé jó üzemek között. Nyírbátorban már elérték az 1400 tonnát, ami alapvetően befolyásolja az önköltségüket. Ezzel együtt tavalyelőtt és tavaly majdnem megduplázódott az önköltségük az alapanyag drágulása miatt.
ismertette az energiagazdálkodásuk adatait Petis Mihály. Kezdetben 20, ma már 40 százalékát tudják felhasználni a termelt biogáznak, és a 60 százalékából állítanak elő villamos energiát. Az egy köbméter biogázból előállított villamos energia mennyisége a metántartalomtól függ, ezért sem mindegy, milyen alapanyaggal dolgozik egy üzem. – Ez nem szeméttelep! Minél feldolgozottabb formában visszük be a fermentorba az alapanyagot, annál könnyebben fér hozzá a baktériumpopuláció, és annál kevesebb baktériumot kell fenntartani a hidrolizálásra, figyelmeztetett a szakember. (A hidrolizálás az alapanyag elfolyósítását jelenti, és a szakirodalom szerint a bevitt energia akár 70 százalékát is elviheti!)
Nyírbátorban az előállított hőenergia 50-60 százalékát tudták hasznosítani. Ezt várhatóan 80 százalékra tudják emelni, ami lehetőséget ad rá, hogy „életképes” legyen a villamosenergia-előállítás. A tőzsdei értékesítés ugyanis hullámzó, most éppen annyira nincs ára, hogy hétvégén negatív értéke is van, és a nyári időszakban még rosszabb lesz. – Emiatt meg kell gondolni, hogy lehet-e eredményesen termelni a tőzsdére, figyelmeztetett az előadó, aki szerint azonban komplexen nézve a felhasználás lehetőségét (KÁT) a hőenergia-hasznosítással és a biogáz direkt felhasználásával eredményessé tehető egy üzem.
Tápanyag-gazdálkodás
Petis Mihály összehasonlította a műtrágya és a hígtrágya, illetve a barnalé tápanyag-tartalmát is. Azonos mennyiségre átszámolva, Nyírbátorban a hígtrágya körülbelül 80 százalékát biztosítja a fermentlének. – Csak ezért tehát nem érdemes biogázüzemet építeni, figyelmeztetett, hiszen mindkettő tökéletes tápanyagforrás.
– Nem is ezzel van a probléma, hanem a rárakódó költségekkel. A műtrágyakiszórás költsége körülbelül 10 ezer forinton belül van, a barnalé injektálása és kiszállítása 20 kilométerig 60 ezer forint, 0-3 kilométerig, tehát majdnem helyben 30 ezer forint, számolt a szakember. Harminc köbméter, tehát egy hektárra elegendő barnalevet 40-65 ezer forintért lehet értékesíteni. Mégis van (volna) rá igény, mondta Petis Mihály, mert tudják a gazdák, hogy óriási érték van benne, csak kicsi a pénztárca, fogalmazott. Így azoknak, akik hígtrágyát és fermentlevet „termelnek”, már az is eredmény, ha biztosan el tudják helyezni az anyagot, még úgyis, hogy sokkal jobban járnak vele a termelők.
Állandó és folyamatos
A biogáztermelés tehát ugyanolyan jövedelmező lehet, mint bármelyik más mezőgazdasági ágazat, ha a beruházási és az üzemeltetési feltételeket jól alakítottuk ki, összegezte a korábban elmondottakat Petis Mihály. Mint hozzátette, ehhez az is szükséges, hogy a termelés hatékonyságát a többi jövedelmező ágazat szintjére emeljük, és a biogáztermelést is komplex előnyeivel együtt hasonlítsuk össze a többiével. Nem utolsósorban azt is látnunk kell, hogy a megújuló energiaforrások között éves szinten egyedül a biogáztermelés tekinthető állandónak és folyamatosnak.
