A verseny idén is a zsűritalálkozóval indult, melyet a Magyar Turisztikai Ügynökség májusban Budapesten rendezett meg.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2016 óta szervezi a versenyt, a jelenlegi szakembercsapat pedig nyolc éve vette át a munkát. Az azóta eltelt időszak eredményeit foglalta össze a szakmai találkozón Barta Petra, a Virágos Magyarország projektvezetője és Báthoryné Nagy Ildikó Réka nemzeti koordinátor. Országos szintű hálózat kiépítése volt a cél, ezért a legmagasabb tudású, legjobb települési szakembereket igyekeztek bevonzani a kezdeményezésbe.

A támogatói kör évről évre bővül, a csaknem harminctagú szervezőbizottságnak tavaly a Magyar Kertörökség Alapítvány, a Magyar Díszfaiskolások Egyesülete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Energiaügyi Minisztérium is tagja lett. A zsűriben szintén egyre többen vesznek részt, amíg 2018-ban 143, ma már mintegy 200 szakember kapcsolódott be a munkájába. A szervezők igyekeznek fiatal, aktív korú szakembereket is bevonni, hogy szélesebb legyen a korfa.

2017-ben 309, 2018-ban 264, 2019-ben 314, 2021-ben, amikor az önkormányzati és a lakossági versenyt együtt szervezték meg, 270, 2022-ben már 296, 2023-ban pedig 319 hazai faluba, illetve városba látogatott el a szakmai zsűri.

Emelkedik a rangja

Pádár Tibor, Balatonfüred korábbi főkertésze 2013–2014-ben igyekezett olyan zsűrizési szempontrendszert kidolgozni, ami a nemzetközi versennyel harmonizál, de mégis illeszkedik a magyar települési környezethez, a szakmai mutatókkal egyértelműsíti a döntéshozatali folyamatot, az értékelési szempontokkal pedig egyfajta szemléletváltást is tanít a településeknek.

A fenntarthatósági és ökológiai gondolatok a díjazási rendszerben is megjelennek, a szakma a nagyközönség felé a díjak elnevezésével is kommunikál, tanítja a településeket, hiszen megjelöli a verseny résztvevőivel szemben támasztott elvárásokat. A verseny zsűrije öt fő kategóriában dönt évente, az 1000 lakosnál kisebb és nagyobb falvakat, a 30 ezer fő alatti és feletti városokat, valamint Budapest kerületeit külön értékeli.

A nevezők egyre fontosabbnak tartják a zsűrinapot, mert akkor találkozhatnak az ország különböző részein dolgozó települési szakemberek. A tudásátadás fontos a települések vezetői és a zöldfelületi szakemberek számára egyaránt, a VMO mentorálási folyamatként értelmezi a zsűrizést, segíteni tudják a településeket szakmai gondjaikban. A tematikus díjaknak köszönhetően emelkedett a versenybe jelentkezők száma és növekedett a VMO hírértéke is. Ha egy település úgy gondolja, hogy teljességben nem tud megmutatkozni, a tematikus díjak egyikére is jelentkezhet egy jó projekttel. A VMO a lakosság szemléletformálása és bevonása terén is fejlődött, a közösségi felületein igyekeznek bemutatni, mivel foglalkozik.

A Covid évét kivéve 2018 óta minden évben az ország más-más régiójába szerveznek tanulmányutat a zsűritársaságnak csapatépítés, egymás, valamint az ország jobb megismerése céljából. A VMO fővédnöke, Borbás Marcsi rendszeresen népszerűsíti a mozgalmat. Tavaly indult el a webinárium-sorozat, melyet a sikernek köszönhetően idén is folytatnak.