Lehet keresni az okokat, a rossz privatizáció, az évtizedek alatt felgyülemlett beruházási deficit, a háztáji teljes leépítése stb. Bár indulnának a kisgazdaságok, érzik, hogy a túlélésükhöz, a nagyobb bevétel érdekében szükség lenne a megtermelt alapanyag komolyabb feldolgozására, késztermékké alakítására. piacok
Persze érkeznek támogatások, de ezek java része a nagyoknál landolt. Jönnek programok a kicsiknek is, létezik a gazdáknál az udvarról való értékesítés, de számukra nehéz a vevő fellelése. Erre szolgálnának a piacok.
Ezek között is van jó pár, különböző rendszerben működő piac, de általában nem igazán kaptak figyelmet a szlovák agrárminisztériumtól. A piacok szervezői évek óta panaszkodnak a szlovák kormány hozzáállása miatt, így a piacokat maguk indították el, és néhány közülük nagyon sikeres.
A szlovák Slow Foodok
A szlovák szaksajtó főképp a csehekről venne példát, ahol mintegy 15 éve indítottak programokat a kisgazdaságok és a termelői piacok számára. Az ottani program eredményeképp két év alatt több mint 12 ezer gazdaság és kisüzem jött létre, amelyek képesek voltak embereket foglalkoztatni és minőségi termékeket előállítani.
Szlovákiában 3 piac csatlakozott a Slow Food mozgalomhoz, ezek Pozsonyban, a Léva környéki Bátán, illetve Karván találhatók. Utóbbit a Mi piacunk polgári társaság üzemelteti, amelyet Bottka Pál vezet.
A társulás kemény feltételeket támaszt a tagság felé. Nem követelik meg ugyan a biominőséget, de elvárják a természetközpontú gazdálkodást, vegyszerek, műtrágyák mértékkel való használatát, illetve azt, hogy az alapanyagokat, például a liszt származási helyét is megválogassák. Látogatják egymás kisüzemeit, tanácsokat adnak, segítenek egymásnak a termékfejlesztésben. A tagság automatikusan a hálózat többi piacán is megjelenhet.
A piac elsősorban arról szól, hogy a vevő megismerkedjen a termelővel, a termékkel, rákérdezhessen arra, amire kíváncsi, legyen meg a biztonságérzete, kialakuljon egyfajta bizalom a termelő és a vevő között. Bár a hálózat még nem nagy, de terjeszkednének olyan városokba, ahol nincs más termelői piac. Üzlethelyiségeket is nyitnának, ahol már folyamatos volna a piacon bemutatott termékek értékesítése.
Ötven önkéntes diák
Bottka Pál a gyógynövényből készült speciális termékei által talált rá a Slow Food mozgalomra. Jártak a pozsonyi piacra, és Petra Molnárovával, a szlovákiai Slow Food mozgalom vezetőjével arra jutottak, hogy Karván is elindíthatnák a piacot. Duka Gábor, Karva polgármestere nyitott volt a kezdeményezésre, a feltételek adottak voltak, és ő is örült, hogy életet lehelnek a Duna partján kialakított gyönyörű térbe.
Bottka Pál elismeri, hogy belefáradt a szervezésbe, nehéz volt, mint minden első rendezvény. Mert más egy ilyen rendezvényt megszervezni egy kész piactéren, és más egy téren, ahova mindent oda kell teremteni. A régióban összefogtak, sokan besegítettek, magánszemélyek, civil szervezetek. Csak a környékbeli középiskolákból közel ötven önkéntes segített, akiket Pém Jana, a Pemak társtulajdonosa fogta össze. Itt voltak például a párkányi vendéglátó szakközépiskola diákjai is, akik sokat tanulhattak a Michelin csillagos mesterektől is akár.
